Bajnoki címek muzeális lapszemléje: 1937/38
Bár már három éve dolgozunk a Ferencváros történetének feldolgozásán, de még mindig bizsergéssel kísért, enyhe félelem hat át, amikor egy olyan korról próbálok összegző írást készíteni, amit kizárólag a történelem könyvekből és a régi, megsárgult újságokból ismerek. Valamikori történelem tanárom tanácsolta, hogy ha közelebb akarunk kerülni a számunkra ismeretlen múlthoz, akkor nem elég csak beleülni egy képzeletbeli időgépbe, hanem meg kell próbálni az agyunkat is áthangolni és találni kell egy olyan fogódzót mely segít megérteni a kor történéseit. Még most is a fülembe csengenek a mondatai, miszerint a történelem megértése nem csupán az adatok halmaza, hanem maga az ember, és ha nem értjük azt, hogy mit és miért is tettek a történelem viharaiban, akkor az összefüggéseket sem fogjuk sohasem megérteni.
Első olvasásra talán védekezésnek hallhatóak az előbbi mondatok, pedig csak arról a különleges bizsergésről van szó, ami akkor fut végig rajtam, ha számomra ismeretlen évekről kell írnom. Ez még akkor is igaz, ha az 1937/38-as szezonról van szó, melyről az eddigi Ferencvárosi „tanulmányaim” során elég sokat megtanultam. Bajnoki cím, KK győzelem, Táncos-Sárosi-Toldi csatártrió, franciaországi VB ezüstérem – ezek kapásból jutnak a Fradisták eszébe, de ahhoz, hogy eljussunk a sikerekig több olyan apró rezdülésről meg kell emlékezni, melyek zöld-fehér színnel fonják keretbe a Ferencvárosi labdarúgás 14. bajnoki címét. Tovább olvasom
Játékosból lett szertáros – Szőke László
A történet még tavaly kezdődött. Egy csodaszép nyári napon Novák Dezső vendégei lehettünk balatoni házában. Órákig a mesék és az anekdoták világába csöppentünk, előjöttek a régi játszótársak a dicsőséges múlt, a bajnoki címek, de nem maradt ki a világválogatottság sem. Ahogy az sem, hogy a nagyszerű játékosok mellett milyen fontos szerepet játszottak a „mellékszereplők”: az orvosok, a gyúrók, és a szertárosok, akik nélkül szinte ki sem tudott volna futni a csapat a pályára. Így került szóba Szőke László, akit Novák Dezső invitált a Fradihoz és akihez régi ismeretség fűzte. A „tömény” információhalmazban akkor elveszett az a néhány mondat ami róla szólt, de néhány napja, amikor keresgéltem honlapunk játékos adattárában, megakadt a szemem egy néven: Szőke László, aki egyetlen hazai kupamérkőzésen lépett pályára 1969.06.18.-án a Nagytétényi Kohász elleni MK mérkőzésen. Tovább olvasom
A Fradi naptára, január 28.
Évfordulók:
34 éve született Lilik Pál
Mérkőzéseink ezen a napon:
1980. Buenos Aires, Argentinos Juniors – Ferencváros: 2-2, nemzetközi barátságos
1996. Kiryat Shmona, Spartak Moszkva – Ferencváros: 2-1, nemzetközi barátságos
1997. Agia Napa, Karlsruhe – Ferencváros: 3-0, nemzetközi barátságos Tovább olvasom
2012.I.27. Admira – Ferencváros: 5-2
Csapatunk 5-2-es vereséget szenvedett az osztrák bajnokság 5. helyén álló Trenkwalder Admira ellen. Góljainkat Pölöskey és Batik szerezték. Tovább olvasom
Számos további „érdekességgel” szolgál az FTC edzőtábora
Miközben a Ferencváros továbbra is Belekben edzőtáborozik, a menedzsment egy hat-nyolc ezer férőhelyes stadion felépítését tervezi. A népligeti létesítményt csupán az Albert-stadion felújítása idején használná a klub. A zöld-fehérekkel kapcsolatban további „érdekességekről” is olvashatnak. Tovább olvasom
A Fradi naptára, január 27.
Mérkőzéseink ezen a napon:
1957. Üllői út, Ferencváros – Szombathelyi Haladás: 3-0, MK
1995. Kuala Lumpur, Malajzia – Ferencváros: 2-5, nemzetközi barátságos
2000. Népliget, Ferencváros – III. Kerület: 6-0, egyéb hazai díjmérkőzés
2006. Limasszol, Ferencváros – SEC: 4-1, nemzetközi barátságos Tovább olvasom
2012.I.26. Ferencváros – Azerbajdzsán U21: 1-1
Csapatunk 1-1-re végzett Azerbajdzsán U21-es válogatottja ellen. Gólunkat Pölöskey szerezte. Tovább olvasom
Obitz Gábor
Az alacsony termetű játékos mozgékonyságával, pompás technikai felkészültségével és kulturált játékmodorával emelkedett a legjobbak közé. Bátor, lelkiismeretes, a védekezésben megbízható, a támadásban pedig nagyszerűen osztogató, körültekintően irányító fedezet volt. Képességei elérték a jó nemzetközi színvonalat.
A Munkás TE-ben kezdett futballozni – az FTC 1920 nyarán igazolta le. Technikás, hidegvérű, jó játékszervező hírében állt. A zöld-fehérek egykori nagyszerű közép-, majd balfedezete – aki a névmagyarosítási hullámnak megfelelően Óbecsei és Ormai néven is szerepelt – az FTC-ben és a Ferencvárosban elért dicsőséges pályája alapján ismert.
A Fradi naptára, január 26.
Évfordulók:
113 éve született Obitz Gábor
Mérkőzéseink ezen a napon:
1936. Hungária krt, Ferencváros – Bocskai: 6-3, NB1
1980. Mar Del Plata, River Plate – Ferencváros: 0-1, nemzetközi barátságos
1997. Agia Napa, Ferencváros – Sahtar Donyeck: 1-1, nemzetközi barátságos Tovább olvasom
dr. Orosz Pál: 78
1952-ben igazolta le az akkori Kinizsi vezetősége – egy másik Kinizsi – a szentesi „testvércsapat” ifjú csatárát. Hosszú éveken át – az FTC egyik igen nehéz időszakában – középcsatárt, majd jobbösszekötőt játszott. Már ekkor is rendkívüli játékintelligencia jellemezte.
1962 októberében nagy fordulatot vett karrierje: Dorogon egy új szerepkörben nagyszerűen semlegesítette a válogatott Monostori Tivadart. A csapat győztesen hagyta el a pályát, Orosz a mezőny legjobbja volt. Bár balösszekötőt játszott, de emellett fedezet-feladata is volt. Az ötlet kiagyalója, Mészáros József így vallott könyvében: Tovább olvasom
Mészöly József: 57
Az idősebbik Mészöly fivér 1976-ban játszotta mérkőzéseit az első csapatban. Egykori védőnk nyolc találkozón szerepelt, egyetlen találatát az SBTC elleni kupatalálkozón szerezte. Tovább olvasom
A Fradi naptára, január 25.
Évfordulók:
57 éve született Mészöly József
78 éve született Orosz Pál dr.
48 éve született Székely János Tovább olvasom
2012.I.24. Viitorul Constanta – Ferencváros: 3-1
A törökországi Belekben edzőtáborozó Ferencváros lejátszotta idei első felkészülési mérkőzését. Détári Lajos csapata 3–1-es vereséget szenvedett a román másodosztályban, a saját csoportjában listavezető Viitorul Constantától. Tovább olvasom
Lázár Gyula
Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevéssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magukat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyéniség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális középpályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismerték. Tovább olvasom
Sipos Vilmos
1914. január 24-én született a Ferencváros válogatott jobbszélsője. Tovább olvasom
Az Üllői úti stadion: 1960-1969
Mindszenti Pál
A legendás 1948/49-es bajnokcsapatban két győztes mérkőzésen őrizte az FTC kapuját. Henni Géza helyetteseként egyszer vették be a kapuját a szombathelyiek.
1947 nyarán Rozsnyón mutatkozott be és mindjárt hat gólt is kapott, ennek ellenére vízilabda eredménnyel, 8-6-ra győzött a Fradi. Utolsó meccsét Nyitrán játszotta. Ferencvárosi pályafutásának érdekessége, hogy Magyarországon kívül csak a Felvidéken (nyolcszor is) szerepelt. Tovább olvasom
Megérkezett a csapat Törökországba
Megérkezett a Ferencváros a törökországi edzőtáborozás színhelyére, a repülőút után busszal indul az együttes Belekbe, írja a Fradi hivatalos Facebook-oldala. Mint ismert, az elkövetkező héten (01.21. – 01.28.) három edzőmérkőzést is játszunk majd. Tovább olvasom



























HOZZÁSZÓLÁSOK