Stanley Aborah: 30

Stanley AborahA belga utánpótlás-válogatott középpályás a szlovén Mura 05 csapatától érkezett az Üllői útra 2012/13 telén.

Bemutatkozó mérkőzésén góllal tette le a névjegyét, összesen hét bajnoki találkozón lépett pályára 2013 tavaszán és egyszer volt eredményes.

Háromszor szerepelt a csapatban és ugyanennyi találatot jegyezhettünk fel a neve mellé a második számú hazai kupasorozatban. Tovább olvasom

Berta László

fradi_cimer

A tősgyökeres Fradi-nevelésű fiatal (az 1945/46 évi ifi bajnokcsapat tagja) szó szerint viharos gyorsasággal befejezte szereplését a Ferencváros első csapatában.

Szegeden a 66. percben ugyanis óriási vihar támadt és a mérkőzést a bíró lefújta. Berta Lászlót pedig a történelem szele az Egyesült Államokba fújta. Tovább olvasom

Berkessy Elemér

Mielőtt pályafutására térnénk egy érdekes történetet elevenítünk fel gyerekkorából, amit egyik levelében írt:

– Úgy kezdeném, hogy én nem csupán láttam Ady Endrét, hanem úgy 8-10 éves koromban a költő kedvence is voltam. Atyai nagyapám báró Bánfi főerdésze volt és végkielégítésként Csúcsán kapott egy nagy kertes házat, pontosan a Boncza-kastéllyal szemben. Nos, szüleim a nyári szünetekben ide küldtek az özvegy nagymamához jó levegőt szívni. Házunk országúti frontján mindennap délutánján pontban hatkor találkám volt egy fáradtnak tűnő bácsi­val, aki zsebeiből szedte elő a savanyú cukrot. Türelmetlenül vártam, amint a Boncza-kastély hosszú lépcsősorán vigyázva szedi lépteit. Aztán belefúrta ujjait hosszú, szőke, göndör hajfürtömbe, s így biztatott: — Szaladj, kicsi csikóm, szaladj…

Utunk általában a mintegy hét kilométerre fekvő Kis-Sebes Körös felé vezetett és bizony kifáradva értem vissza. De a napi szórakozás és az adag cukor ellensúlyozták fáradtságomat.

Tovább olvasom

Fritz Alajos

Fritz Alajos

Nem tartozott a kiváló képességű labdarúgók közé. Szorgalma és megbízhatósága révén azonban derék mestere lett a kapus szakmának.

A Rumbold-Payer Európa hírű hátvédpár alaposan megkönnyítette kapusteljesítményét. Két dolog volt, amit senki sem tudott utána csinálni, igaz, hogy azokat a bravúrokat a pályán kívül produkálta. A labdát olyan ügyesen forgatta az ujján, mint egy cirkuszi bűvész, a palacsintát, meg ha két méterről dobták a szájába, akkor is elkapta. Ilyen zsonglőr volt ez a „Bunkó”. A kapuhoz pályafutása vége felé hűtlen lett: a fogtechnikusoknál már jobbhalfot játszott.

(Nemzeti Sport)

Élete legnagyobb védéseit az 1910-es FTC – Barnsley mérkőzésen produkálta. Tovább olvasom

Móré János

(fotó: Sándor Mihály gyűjteményéből)

A magas termetű, jó fizikumú játékos remekül látott a pályán, kitűnően szervezte a játékot, ügyesen és ötletesen küldte támadásba a csatárokat. Fejjátéka jóval túlszárnyalta az átlagot, technikailag is megfelelő képességekkel rendelkezett.

Móré 16 évesen már a debreceni profi csapat, a Bocskai FC játékosa volt, innen került be a válogatottba. A Fradi 1933-ban szerződtette és itt már csatár erényeit is megcsillantotta. Azonnal bajnokcsapat tagjának vallhatta magát és ezért Móré is sokat tett. A Lyka, Móré, Lázár fedezetsor sokszor produkált nagyszerű játékot.

A ferencvárosi évekről egyszer így nyilatkozott: Tovább olvasom

Hegedűs Gyula: 65

hegedus-gyulaEgykoron ifi-válogatott, az MTK, a Honvéd Szabó Lajos SE, a Szolnoki MTE, a BKV Előre, a Vác, majd 1979-től a Ferencváros kapusa.

’79 tavaszán egyetlen nemzetközi barátságos találkozón szerepelt az első csapatban.

Jellemzően a tartalékok közt szerepelt, majd egy sportsérülés vetett véget profi pályafutásának. Tovább olvasom

A Fradi naptára, június 19.

tempo-naptar

Évfordulók:

40 éve született Potemkin Károly
24 éve hunyt el Sárosi György dr.

A sors kezei néha kifürkészhetetlenek, a sorsok, az események, a dátumok néha úgy kapcsolódnak össze, mintha azok az élet törvényszerűségei lennének: 1938. június 19. Párizs, a III. Labdarúgó Világbajnokság döntője: Olaszország – Magyarország 4:2. Egy VB döntő, melyről a magyar labdarúgás a mai napig nem nagyon akar tudomást venni. Nekünk Fradistáknak azért is kedves, mert a válogatott keretben 8 Fradi játékos kapott helyett: Háda, Korányi, Lázár, Polgár, Sárosi III., Toldi, Bíró és a világbajnokságok 5 gólig jutó SÁROSI GYÖRGY dr. Aki az elvesztett VB döntőn a mezőny egyik legjobbja volt és gólt is szerzett…és aki 1993. június 19-hunyt el, Genovába. Minden idők egyik legkiválóbb Ferencvárosi játékosa 647 alkalommal lépett a pályára zöld-fehérben és 639 gólt szerzett. Ötször volt magyar bajnok és ötször magyar kupagyőztes. Aktív részese volt a Fradi 30-s évekbeli KK sikereinek, köztük az 1937-s végső győzelemnek. Négyszer lett magyar gólkirály, kétszer a KK sorozatban is “Gyurka” lőtte a legtöbb gólt. Fénykorában a világ egyik legjobb játékosának tartották. Végső nyughelyét 2012-ben, születésének 100. évfordulóján a Tempó Fradi szerkesztősége kutatta fel Genovában, majd helyezte el a Fradi család emlékező koszorúját. Tovább olvasom

dr. Sárosi György

dr. Sárosi György

SÁROSI I (STEFANCSICS) György dr. (1912-1993), a Ferencváros FC középfedezete és belsőcsatára, 1931 és 1943 között 62 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 42 gólt szerzett. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.

A három évtizeddel ezelőtt népszerű „Gyurka” labdarúgósportunk legkiválóbb egyéniségeinek egyike. Még ifjúsági korban volt, amikor Orth György így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!” Sárosi valóban Orth-szerű adottságokkal és képességekkel rendelkező játékossá vált. Kitűnő fizikai felépítése mellett tökéletes technikai-taktikai felkészültsége és nagy játékintelligenciája volt. Élvonalbeli pályafutását középfedezetként kezdte. Már 20 esztendős korában karmesterként irányította nemcsak a Ferencváros, hanem a válogatott csapat játékát is. Kitűnően támogatta a csatársor munkáját. Hosszabb távolságra is hajszálpontos átadásokat juttatott társaihoz. Bátran tört előre és lövésekre is vállalkozott. A védekezésben szintén teljes értékűnek bizonyult. A közelharcot ugyan lehetőleg elkerülte, de kivételes ütemérzékével és pompás fejjátékával a labdát csaknem mindig elcsípte ellenfelei elől. Hamarosan kiderült, hogy a támadósorban szintén kiemelkedő teljesítményre képes. Irányítókészségét, helyzetfelismerését, mint csatár is maradéktalanul érvényesítette. Ehhez járult még nagy gólképessége. A helyzetek előkészítésében és kihasználásában egyaránt mesternek bizonyult. Korának legjelesebb játékosai között emlegették Európa-szerte és világklasszis labdarúgónak ismerték el. 1937. június 20-án, a Közép-Európa—Nyugat-Európa mérkőzésen (3:1) a Közép-Európa együttesének balösszekötője, egyben csapatkapitánya is ő volt. Több kitűnő alakítása közül az 1937. szeptember 19-én, a Csehszlovákia elleni középcsatár-játéka emelkedik ki. A 8:3 arányú nagy győzelemből hét góllal vette ki a részét! Ezt a „rekordot” azóta sem érte el magyar labdarúgó válogatott mérkőzésen. 1935-ben az osztrákok ellen (6:3) három gólt szerzett. A II. világháború után még egy ideig az élvonalban szerepelt. A negyvenes évek végén — öccséhez hasonlóan, szintén engedéllyel — Olaszországba távozott.

Tovább olvasom

Hírfolyam

OLDALAK

VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata

Következik: 06.29. 18:45 EL selejtező FTC-JELGAVA (TV: ?)

FACEBOOK:

HOST:

FOTELSZURKOLÓ

KATEGÓRIÁK

christmas-2014