1910/11 – Bajnoki cím és az Üllői úti pálya avatása
Ugyan a bajnoki év tele volt izgalmakkal, de egyetlen ponton nem volt vita az immár tízcsapatos első osztályban: azon, hogy ki lesz a bajnok. A Fradi az őszi szezon végi botladozást javítva, egyre javulva, nyugodtan, szinte kényelmes biztonsággal szerezte meg a bajnoki elsőséget.
A játékoskeretből távozott Gerstl, Szántó. Szintén a távozók közt volt Kucsera, aki az ekkor létrejött Csepeli AC-ba igazolt -akik végül a BAK csapatával fuzionáltak- így biztosítva az első osztályban való indulást. Két játékosunkat is az egészségi állapota akadályozta a továbbiakban pályafutását. Gorszky, aki közel 200 mérkőzésen szerepelt a csapatban és Dobronyi kapusunk fejezte be emiatt pályafutását. Az érkezők oldalán Varga J., Weszely, -aki Rumbold pótlására érkezett, miután a védő tanulmányai folytatása végett Münchenbe utazott- neve található illetve 1910 augusztusában mutatkozik be Pataki Mihály, aki 1927-ig közel 400 mérkőzésen szerepel az FTC-ben.
1910 augusztusában jelenik meg a korabeli sajtóban a hír, mely szerint az FTC új versenypályát épít.
Pataki a szezon első mérkőzésén mutatkozik be a csapatban a KAOE elleni Corinthian-díjért vívott győztes mérkőzésen. A bajnoki szezon első mérkőzésén ferencvárosi győzelem született a BTC ellen. A második fordulóban az NSC elleni 8-3-ra megnyert mérkőzésen kap lehetőséget Pataki először bajnoki mérkőzésen és két góllal teszi le a névjegyét a fiatal csatár.
A tizenhét esztendős csatárról így írt a korabeli sportlap:
Az FTC csapatában új csillagként tűnt fel Pataki center csatázó, aki szép, fair játékával, a kapu előtti helyzetek ügyes kihasználásával Koródy méltó helyettesének bizonyult.
Szeptember második felében a Wiener AC és Wiener SC elleni budapesti és bécsi mérkőzések következtek, mindkétszer az odahaza játszó csapat nyert 4-2-re. Az FTC a következő négy bajnoki mérkőzését megnyerte, az utolsót az UTE ellen 7-1-re, mely a csapat utolsó mérkőzése volt a Soroksári úton. Az utolsó találat Koródy nevéhez fűződik. Az eddig a bajnoki mérkőzéseken százszázalékosan szereplő zöld-fehér csapat váratlan és sima vereséget szenved a MAC-tól (0-3), majd az MTK-tól (1-2) is.
November elsején a Wiener AC látogatott a Millenárisra és játszott 2-2-es döntetlent a két csapat. A meccs visszavágóján -talán annak is köszönhetően, hogy ismét a Rumbold, Manglitz kettős állta a bécsiek rohamait és természetesen a Schlosser, Borbás balszárnynak- a Fradi 10-1-re legázolta az osztrákokat.
Szenzációja volt a vasárnap a császárvárosnak. Az összes bécsi lapok, melyek pedig a múltban mindig fukarkodtak, ha a magyarokat dicsérni kellett, kivétel nélkül elragadtatással emlékeznek meg a magyarok játékáról. A Neues Wiener Tagblatt angol professzionistákhoz hasonlítja őket, Schlosserről pedig azt írja, hogy egyszerűen nem lehetett tartani. Bécs egyik elsőosztályú csapata mérkőzésre hívott egy elsőosztályú magyar csapatot és szenvedett tőle olyan horribilis vereséget, amelyhez fogható kontinentális viszonylatban egyhamar aligha fog megismétlődni.
Decemberben két mérkőzést játszott a csapat a Corinthian-díjért. Előbb a KAOE csapatát 3-1-re, majd a döntőben a BTC csapatát 3-0-ra múlták felül.
Az őszi szezon zárásaként újrajátszásra került az október 2.-án lejátszott, a 33 FC 1-0-ás győzelmével végződött bajnoki mérkőzés. Az FTC megóvta az elveszített mérkőzést Zsák Károly jogosulatlan szereplése miatt. A megismételt mérkőzés rendkívül ideges hangulatban folyt le. Az FTC Schlosser kiállítása miatt 10, a budaiak 7 emberrel fejezték be a 7-0-ra megnyert mérkőzést. A mérkőzés előtti napon jelent meg az első fénykép az épülő FTC pályáról.
Az őszi szezon után az MTK 14 ponttal vezette a tabellát, két ponttal az FTC és három ponttal a BAK csapata előtt.
1911. február 5.-én történelmi mérkőzést játszottak az új pályán. Az FTC edzőmeccset játszott a másodosztályú URAK csapatával.
Egy hét múlva kezdődött a tavaszi bajnoki szezon. 1911. február 12-én az MTK volt az ellenfél az új pályán, az Üllői úton és a hazaiak 2-1-re megnyerték a pályaavató mérkőzést és utolérték a bajnoki táblázaton a kék-fehéreket.
A stadionavató mérkőzés, zord körülmények között, hóban-fagyban mintegy tízezer főnyi közönség előtt került lejátszásra. Az FTC már az első percben előnyhöz jutott, de a játékvezető anulálta Schlosser gólját. Aztán mégiscsak Slózi lőtte az első találatot az új pályán:
A 29. percben Schlosser lefut, Bíró megakasztja ugyan, de az újból hozzákerült labdát Schlosser szédületes, erős lövéssel a kapu jobb sarkába helyezi.
A 31. percben Schlosser lövését Révész kézzel fogja, mire a bíró tizenegyest ítél, melyet Schlosser helyez a jobb sarokba.
A második játékrészben felülkerekedett az MTK és Farkasnak sikerül szépítenie…Majdnem ki is egyenlített az MTK: Farkas beadását Sebestén kapura fejelte, Fritz már kifutott, de a kapuba rohanó Weinber a gólvonalról kifejelte a labdát. Havas már gólt is ítélt, de a gólbíró (akkor ilyenek is működtek) figyelmeztetésére megváltoztatta döntését.
Ez a siker megalapozta a tavaszi remek szereplést. A Fradi a soron következő 14! mérkőzését is megnyerte, 65! gólt szerzett és csak tíz gólt kapott a csapat. Hét gólt lőtt a TTC-nek, az UTE-nak és a Cricketernek is.
Az első nemzetközi mérkőzést 1911. március 19.-én rendezték az Üllői úton. Az FTC 2-1-re verte a Wiener AC-t, az első “nemzetközi” gólt Koródy lőtte.
Egy hónap múlva, a Törekvés elleni 5-1 arányú sikerrel matematikailag, négy fordulóval a vége előtt bebiztosította bajnoki elsőségét az FTC.
A húsvéti ünnepek alatt a Millenárison is rendeztek mérkőzéseket. Az Üllői úton így is 20 ezer ember tolongott, hogy láthassa az FTC – English Wanderers összecsapást. A korabeli sajtóból idézünk:
Az FTC állandó formájú, megbízható csapat, telve lelkesedéssel. Mögöttük nagy tábor áll, a kerület lelkesedése amihez hozzájárul a sportszerető elfogulatlanok hadserege, akik akárhová elmennének, hogy szép munkát lássanak, és akik éppen mert elfogulatlanok, elmennek a Franzstadtot megnézni, mert ott kapnak legbiztosabban jó csemegét.
A mérkőzés 3-0-ás ferencvárosi győzelemmel végződött.
A remek szereplésnek köszönhetően bajnokként lépett pályára a csapat a MAC ellen és megfordítva a mérkőzést 5-1-re győzött. A mérkőzés egyetlen tétje az volt, hogy ismét százszázalékos tavaszt produkáljon az együttes, ahogy tette ezt az előző két tavaszon is.
Május 21-én a Celtic (1-1), majd négy nap múlva az Oldham Athletic (2-2) vendégszerepelt az Üllői úton. A bajnokság zárófordulójában 3-0-ás győzelemmel fejezte be az FTC az 1910/11-es bajnoki szezont a BAK ellen, így hatalmas, nyolc pontos előnnyel nyerte újabb bajnoki címét.
A szezon lezárásaként további három mérkőzést vívott a csapat június első felében. Először a tavaszi szezon egyetlen vereségét szenvedte el a Blackburn Rovers (1-8) ellen, majd két kupamérkőzés következett. A Magyar Kupa sorozatban a BTC-t, majd a Corinthian-díjért a BAK csapatát győzte le a bajnokcsapat.
Az 1910/11. évi szezonban bajnoki mérkőzésen pályára lépett játékosok névsora és pályára lépésük száma: Schlosser(18), Fritz(18), Borbás(18), Manglitz(18), Weisz F.(17), Bródy(17), Weinber II.(16), Koródy(16), Szeitler(15), Payer(14), Rumbold(11), Halász G.(8), Weszely(4), Pataki M.(3), Varga J.(2), Medgyessy(1), Rónai(1), Pápai E.(1)
Az 1910/11. évi szezonban bajnoki mérkőzésen gólt szerző játékosok névsora és góljainak száma: Schlosser(38), Koródy(12), Szeitler(9), Weisz F.(8), Varga J.(2), Pataki M.(2), Bródy(2), Weinber II.(1), Rumbold(1), Pápai E.(1), Borbás(1)
A csapat legeredményesebb játékosa, ezzel a magyar gólkirály Schlosser Imre volt 38 találattal. Az év játékosának Biró Gyulát (MTK) választották.
A válogatott 1910 és 1911 évi történéseiről itt olvashat bővebben.
Nagy Béla és Hoppe László írásainak, a huszadikszazad.hu anyagainak felhasználásával



















