FTC 22
Szeretné Szűcs Lajost igazán megismerni?
Ha igen, akkor szívből ajánlom ezt a könyvet, hiszen ebben nem csak a szakmai múltját és jelenét olvashatják el, hanem megtudhatják milyen férj és apa ő, mik a szokásai egy meccs előtt és egy meccs után, sőt azt is, hogy például gyerekkorában utált fogat mosni, ma pedig, már naponta ötször is képes rá, ha úgy hozza az élet.
Tovább olvasom
Ha én ezt a klubokról elmesélem
Amikor arra gondoltam, hogy Hrutka János sztorijáról érdemes volna könyvet írni, nem számítottam arra, hogy ez egyben egy pályafutás összegzése is lesz. 29 évesen ugyanis, kevesen döntenek úgy a profik közül, hogy abbahagyják a focit, főleg, ha abból havonta biztos jövedelemre tehetnek szert. Rudiról pedig, ez elképzelhetetlen lett volna, hiszen évek óta arról írtak az újságok, milyen jó szerződéseket köt külföldön is, tehát miért választana éppen ő magának egy másik foglalkozást?
Rudi azonban, nyár végén már a nyilvánosság előtt arról beszélt, hogy nem szerződik sehová, és a tanulás mellett inkább saját cégével foglalatoskodik.
Egy kicsit el is szomorodtam, amikor ezt megtudtam, hiszen szurkolóként olyan sok szép emlék maradt meg bennem, azokból az időkből, amikor a Ferencvárosban futballozott. A Fradi szív tehát, régóta összeköt minket, de csupán alig egy éve beszélgettem vele először személyesen, akkor, amikor Szűcs Lajos portrékönyvén dolgoztam, és Rudi is mesélt nekem gyerekkorukról és a kaiserslauterni időkről. A történeteiből éreztem, hogy sok érdekességet tudna mesélni a saját életéből is, így amikor legközelebb beszéltünk telefonon, már a róla szóló könyvről társalogtunk.
Úgy döntött, elmond mindent Tovább olvasom
Fradi Gyászinduló
Üllői út 21. Itt lakott a nagy költő, innen nézte az általa megénekelt fákat. Tábla őrzi emlékét a ház falán. A lakónévjegyzékben pedig Rajkovics nagyapámét, aki a múlt század elején költözött a külső Üllői útról ide, a város belsejébe, a négyemeletes házba. Innen indult a frontra tizenkét gyereke közül a legidősebb, aki 1915-ben mindössze 21 évesen esett el Oroszországban. A családi legenda megőrizte emlékét. Anyám mindig büszkén emlegette: „Én született Üllői úti lány vagyok”. Szeretett bátyjáról gyakorta idézte fel, hogy remek futballista volt, kapus. A Fradiban védett. A korán eltávozott nagyszerű Fradi krónikással, Nagy Bélával minden lehetséges nyomon elindultunk, kutattunk, de bizony semmi írásos emléket nem leltünk arról, hogy nagybátyám akárcsak egyszer is a zöld-fehér színekben lépett volna pályára. A családi szájhagyomány szerint, pedig ő még villogott is, robinsonádokat mutatott be. Kiderült, hogy az „öreg” tényleg jó kapus volt, gyakorta meg is tapsolták őt, de nem a Fradiban. A Ferencvárosi Vasutasban, vagy ahogy a szurkolók jobban ismerték, a FER Vasutasban, őrizte a hálót. Anyám mégsem tévedett, elvégre az is franzstadti csapat volt.
Ilyen zöld-fehér emlékek fűznek engem a született angyalföldit, aki Újpesten nőttem fel, a Fradihoz. Tovább olvasom
Emberkísérlet
Mi folyik itt, kérem?
Megpróbáljuk összefoglalni.
Itt van ugye, a Ferencváros, az ország egyik legjobb reklámhordozója, amelyik mégis mindig anyagi gondokkal küzd, csődhelyzetbe kerül.
Miért?
Nyilván azok keverik a kártyákat, akik kivetették rá a hálójukat, akik olcsón akarnak hozzájutni, akik mindenáron hozzá akarnak jutni.
Kik akarnak hozzájutni?
Először is: minden időben, minden korban, minden rendszerben – a politika.
Amely 1949-ben majdhogynem a földdel tette egyenlővé, elvette nevét, színét, Budapesti Kinizsit csinált belőle és piros-fehérbe öltöztette.
Aztán ugyanez a politika beépített emberek, “téglák” sorát küldte a különböző vezetői pozíciókba, avagy éppen a Ferencváros sportolóit építette soraiba, csinált, bizony, még sokszoros válogatottakból is ügynököket, akik pontosan tájékoztattak, mi folyik a kulisszák mögött, ki viselkedik jól, ki rosszul.
Aztán jött a rendszerváltás 1990-ben, de furcsamód a politika ott maradt.
Tovább olvasom
Fradi-körkép
Néhány gondolat – befejezésül
Ennyi hát a történet – legalábbis egyelőre. Az egyesület problémái világosak és valóságosak. Az események itt nem állnak meg, ez a meccs még hosszú lesz. A Fradinak pedig nincs könnyű dolga, mert az ellenfél olykor láthatatlan, vagy nehezen felismerhető. Sokszor a szabályokat sem tartja be: kézzel ér a labdához, magaslábazik, lesből lő gólt.
A bírónak meg nincs sípja, hogy jelezzen. De nemcsak hogy sípja nincs, még a szája is be van tömve!
A közönség pedig egy betonfallal van elválasztva a pályától, sokszor azt sem tudja, kinél van a labda, kinek szurkoljanak.
FRADI – TITKOK
Szakértői jelentés
a Ferencvárosi Torna Club
és hatáskörébe tartozó szervezetek
működésének és gazdálkodásának
átvilágításáról
A vizsgálatra dr. Torgyán József a club társadalmi elnöke, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter megbízásából került sor.
SIMI
Egykori játékostársam és barátom, Simon Tibor személyében olyan egyéniséget vesztettünk el az a tragikus áprilisi napon, aki nagyon sokat tett a kilencvenes évek sikeres Ferencvárosért és a magyar futballért. És még sokkal többet tehetett volna a jövő labdarúgásának felemelkedéséért…
Simi karizmatikus figura volt. Fanatizmusával összetartotta a csapatot, ha kellett, vért izzadt a sikerért, és ha a helyzet úgy diktálta, jó értelemben vett védelmet nyújtott nekünk, a társainak, a pályán.
Felkarolta a csapat fiatal játékosait, mindent megtett azért, hogy beleverje a fejükbe, mit jelent a szó, „Ferencváros”, és mit a klub címerében a három E-betű. Elmagyarázta nekik, a pálya szentély, ahol nem elég csupán fellépni, tenni is kell, hogy vastaps legyen a köszönet a produkcióért. Tovább olvasom
Zöld-fehér vér
Tibi! Neee! A kiáltás Simon Tibornak szólt. Ez év márciusát írtuk, hosszú hetek utánjárása után úgy tűnt, végre interjúvégre lehet kapni a középpályást, aki az egyik edzésnap végén, az Üllői úti pályán, a Springer-szobor árnyékában már éppen az első válaszra nyitotta a száját, amikor Gál László, a Fradi labdarúgó-szakosztályának technikai igazgatója megakadályozta, hogy egy hangot is kiejtsen.
A csapattagok izzadságtól lucskosan szállingóztak vissza az öltözőbe, s a férjére váró Dragonernéra és a néhány héttel korábban született gyermekére mosolyogtak, ám az élet egy pillanatra megállt, amikor Gál kiáltása után Simon sajnálkozva széttárta a karját: rajta nem múlt, de igazán. Pedig már csak az ő interjúja hiányzott, hogy teljes legyen a kötet. Azaz így nem teljesen igaz az állítás. Akkor és most is hiányzott, hiányzik a vezetőedző, Nyilasi Tibor nyilatkozata. Tovább olvasom
Földvár felé félúton
Reggel munkába jövet bekapcsoltam az autórádiót. A gitár csendben duruzsolni kezdett, elég volt néhány taktus ahhoz, hogy megnyomjam a hangerőgombot a kormányon. „Ott állt a lány az út jobb oldalán. Egy sárga rózsa hervadt homlokán.” – már dúdoltam is a legendás Bródy dalt és észre sem vettem, hogy közben megérkeztem. Beálltam a parkolóba, de nem volt kedvem kiszállni az autóból addig, amíg a bús és keserédes történet végett nem ér.
Amikor néhány perc múlva bekapcsoltam a számítógépet, hogy megnézzem a legfrissebb híreket a Fradiról, még mindig duruzsolt bennem a dal. Akkor már tudtam, hogy onnan addig úgy sem fog elillanni, amíg valamilyen formában nem párosítom azt a Ferencvárossal. Tudom, ez elég erőltetett, bár most már a szebbik nem is képviselteti magát a klub vezetésében, igaz Féderer Andrea homlokán nem „hervad sárga rózsa” és a csapat most éppen Hencse paradicsomi golf klubjában „kínozza” magát, mely azonban egy kis kerülővel, még talán félúton is van Földvár felé. Tovább olvasom
Információk az oldalunkról (MK)
Tisztelt Olvasóink!
Újabb elkezdett sorozatunk lett teljes. “Muzeális lapszemle” bejegyzések alatt Tovább olvasom
Összeállt az új menedzsment
A zrt új vezetése: Berkes, Gerstl, Prukner
Összeállt az FTC Labdarúgó Zrt. új menedzsmentje, ezentúl Berkes Zoltán vezérigazgató viszi a cég gazdasági ügyeit, Prukner László szakmai részleget igazgatja és Féderer Andrea a Ferencváros kommunikációjáért felel a későbbiekben. Tovább olvasom
75 éves Gyurika
Szerdán ünnepli 75. születésnapját Kárpáti György, a háromszoros olimpiai és Európa-bajnok vízilabdázó, aki az egykori csapattárs, Gyarmati Dezső szövetségi kapitány segítőjeként részese volt a válogatott 1976-os, montreali nyári ötkarikás játékokon elért elsőségének is.
Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert és ekként szólított sportember Tovább olvasom
Srdjan Stanic
Srdjan Stanic (Fotó: NS)
Ailton José Pereira Junior
Junior (Fotó: NS)
Prukner László és Maróti Béla búcsúzik a kaposvári közönségtől
– Mi jut eszébe, ha azt mondom Cseri út, az ellenfél pedig a Tatabánya?
– Megbízott edzőként az első meccsem a 2002/2003-as NB I/B-s bajnokság hajrájában. Nyertünk, de a pontos eredményre nem emlékszem. Az utolsó három mérkőzésre kaptam meg a csapatot, amely összefogott önmagáért és kilenc pontot szereztünk. Tovább olvasom
„A SÁROSI-SAROK”
Pár év előtti hazai látogatásunk alkalmával egyik nap Édesanyámhoz indultunk taxin. A forgalom óriási volt. Én elöl, a kocsivezető mellett ültem. Egyszer csak észrevettük, hogy a forgalmat irányító rendőr leugrik a motorbiciklijéről, szembefordul a hömpölygő autóáradattal és mindkét karját felemelve megállítja a csúcsforgalmat. Tovább olvasom
Kevin McCabe megújulást szeretne a pályán és azon kívül is
Berki Krisztián, az FTC Zrt. vezérigazgatójának lemondása elindított egy távozási folyamatot a klub Üllői úti székházában. Azóta lemondott a teljes kommunikációs osztály, s kedden Igaz András technikai igazgató is. Gerstl Alexandert, az FTC igazgatótanácsának tagját kérdeztük: miért ürül ki a székház? Tovább olvasom
Az FTC Press távozásáról Orosz Pállal beszélgetett: “ulloi129″
Az elmúlt napokban jelentős változások, távozások történtek a Ferencváros háza táján, köztük felállt a teljes kommunikációs stáb is Ifj. Orosz Pál vezetésével. Tovább olvasom
Kevin McCabe nyilatkozata
Kevin McCabe, az FTC Zrt. 94%-os többségi tulajdonosának képviseletében a következő nyilatkozatot tette: Tovább olvasom
Noé zöld-fehér bárkája
Ma reggel ismét ránk szakadt az ég. Dörgött, villámlott és néhány perc alatt olyan eső zúdult a városunkra, hogy mikor reggel kinéztem az ablakon, a házam előtti utcán hömpölygött a víz. Nem volt veszély helyzet, az utca szintkülönbsége okozta a mini folyamot, de ahogy néztem a békésen folydogáló vizet, óhatatlanul kapcsolódtak össze bennem a gondolatok. Víz, Noé bárkája, menekülés, tanácstalanság, remény, új élet és Ferencváros.
Kusza egy felsorolás, tudom én is. Közük sincs egymáshoz és talán még az asszociálás is erőltetett, de az elmúlt napok, hetek eseményei miatt lassan már olyan lelki állapotba kerültem, hogy sok mindenről a Fradi jut az eszembe. A gond az, hogy nem akkor mikor hétágra süt a nap és a kerti padomon szürcsölgetem a kávémat. Ma kellett arra riadnom, hogy dörög az ég és villámlik. Mire az ablakhoz értem, hogy becsukjam, már esőisten minden haragját ránk zúdította. Szerettem volna rákiabálni, hogy elég volt már, az elmúlt hetekben túl sok honfitársunk életét tette tönkre, de tudtam azt is, hogy a természet erőivel nem lehet hadakozni. Tovább olvasom
Maróti Béla
Maróti Béla (Fotó: NS)
Olvastuk: Az elfeledett futball-legenda
Népszerűbb, mint Maradona: Puskással emlegetik egy szinten az egykori Fradista focistát. Tovább olvasom
2010 tavasza – Megmaradva az álmok mezején
1992 tavasza óta nincs olyan Ferencvárosi szurkoló, aki egy gyengébb ősz után nem emlegetné fel követendő példaként a Nyilasi csapat akkori parádéját, amikor is 15 mérkőzésből 13 győzelem és 2 döntetlen volt a mérleg, a vége pedig bajnoki cím. Ez a teljesítmény egyfajta fogódzó is szokott lenni az örök optimisták számára (köztük nekem is), melybe mindig bele lehet kapaszkodni, amin mindig el lehet ábrándozni és az esedékes szezonok tavaszi rajtja előtt át lehetett „rendezni” a tabellát. Az álmok mezején jó volt ilyenkor látni, ahogy elterveztük a végét, ahogy a csapatot a tabella élére repítettük még akkor is, ha erre csak matematikai esélyünk volt. Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK