mjozef22

Onódi II. Béla

Ónódy az újpesti kapura tör

Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős fiút, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.

Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét. Tovább olvasom

Pártolótagok és a Pápai Fradisták Baráti Köre (1982)

A szervezők.

Csak így emlegetik őket. Mintegy százan vannak, az ország legkülönbözőbb pontjain élnek, s ők jelentik az összekötő kapcsot az FTC Pártolótag Iroda és a jelenlegi ötezer fős pártolótagság között. Összegyűjtik területükön a tagdíjat, képviselik a tagok érdekeit, részt vállalnak a Fradi ajándéktárgyak, kiadványok terjesztésében. Tevékenységüket a zöld-fehér színek szeretetétől indíttatva végzik társadalmi munkában, legtöbben már hosszú évek, sőt évtizedek óta.

Tovább olvasom

Dalnoki Jenő

Dalnoki Jenő

Dalnoki Jenő

Az FTC történetének első labdarúgó olimpiai bajnoka, a Ferencvárosi labdarúgás egyik emblematikus személye.

Dalnoki Jenőt játékosként a meggátolhatatlan győzni akarás, mindent elsöprő lendület, keménység, határozott játék, jó rúgótechnika és kielégítő fejjáték jellemezte. Nem megfelelő gyorsaságát pontos helyezkedéssel, szoros emberfogással igyekezett pótolni. Küzdőszelleme mindig kifogástalan volt, a játékra összpontosított. Ennek eredményeként többnyire átlagon felüli, dicséretes teljesítményt nyújtott.  Tovább olvasom

dr. Páncsics Miklós

Páncsics Miklós

dr. Páncsics Miklós

A megbízhatóság mintaképe volt dr. Páncsics Miklós klubcsapatában és a válogatottban egyaránt. Olyan labdarúgó, akit nem kellett nógatni az edzéseken, csinálta magától a gyakorlatokat, sőt külön is edzett, amikor szükségét érezte. Viselkedése a pályán és azon kívül egyaránt szerény, nem kedvelte a villogást. A játékát is az egyszerű célszerűség jellemezte. Magas szinten sportolt és tanult is egy időben. Tovább olvasom

A különbség – avagy mennyivel egyszerűbb az élet Pápán, mint az Üllői úton!

SPORT plusz

Az elmúlt évben már megpróbáltunk interjút készíteni Tóth Bencével. Akkor nem sikerült. A Ferencváros kommunikációs stábja, élén Nyíri Zoltánnal és Féderer Andreával ugyanis nem engedélyezte. Az volt a kifogásuk, hogy Tóth Bence mérkőzésre készül, és az interjú megzavarná a felkészülésben.

A mérkőzés még odább volt (négy napra), s mint kiderült, Tóth Bence nem is játszott azon a találkozón…

Sajátos helyzetbe kerültünk.

Az FTC vezetői, konkrétan Nyíri Zoltán korábban azt kérte tőlünk és gondolom másoktól is: cikkeinkkel segítsük a Ferencvárost.

Az lett volna a célunk. Tóth Bence már akkor is (még Prukner Lászlónál) problémás eset volt, messze nem úgy játszott, ahogyan képességeitől tellett volna. Úgy gondoltuk, segítünk ennek tisztázásában. Hiába. Tovább olvasom

„Hatalmas szíve van”

Nemzeti Sport

José Mourinho, aki több mint isten, és aki barátja régi játékosának

Életre szóló élmény volt Lipcsei Péter számára. A Ferencváros korábbi csapatkapitánya, az NB ll-es csapat edzője a pro licences képzés keretében három napot a Real Madridnál töltött. Nézhetett edzést, figyelhette a hátteret, a tökéletes infrastruktúrát, és találkozhatott Jósé Mourinhóval. A sztáredző átölelte egykori portói játékosát, és bevezette a titkok, a csodák birodalmába.
Tovább olvasom

Weinber II. János

Weinber II. János

Weinber II. János

1906. szeptemberében a Slavia elleni gólzáporos mérkőzésen mutatkozott be az első csapat hátvédsorában. Keménykötésű, harcos szellemű labdarúgó volt. Különösen a védekezésben jeleskedett.

1914 májusáig szerepelt az első csapatban, ezalatt 238 mérkőzésen lépett pályára, 14 gólt szerzett. Igazi szívjátékos volt, korának egyik legjobb fedezete. Tudásához képest a válogatottban kevés alkalommal sze­repelt, “mindössze” háromszor ölthette magár a címeres mezt. Tovább olvasom

“Nem kaptam második esélyt a Fradinál” – interjú a távozó Csizmadiával

pepsifoci.hu

A korábbi válogatott Csizmadia Csabát két éve “komoly” szurkolói nyomásra szerződtette a Ferencváros, most pedig viszonylag csendben távozott az Üllői útról. Craig Short “very good playerként” jellemezte, Prukner László idején előbb csapatkapitány-helyettes volt, majd pillanatok alatt került ki az együttesből, ahová már a Détári-korszakban sem került vissza. A pepsifoci.hu a Kecskemétre visszatérő védővel készített interjújából kiderül, hogyan fogadta a játékos a vezetők döntését, az is, volt-e más választása, szóba kerülnek a „piszkos” anyagiak, valamint az is, mikor és miért fagyott meg körülötte a levegő az Üllői úton. Tovább olvasom

Valamikor nevettünk rajta…(G)

Vándor Kálmán

VÁNDOR KÁLMÁN:

A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je

Góóól — a legszebb szó a szurkolók ajkán. Tovább olvasom

Füstös László

Füstös László

Füstös László

1936-ban az amatőr labdarúgóknak megengedték, hogy a jobb olimpiai felkészülés érdekében profi csapatokban játszanak. Füstös ekkor került a Fradiba és négy bajnoki mérkőzésen szerepelt. Rendszeresen csak 1941-től játszott az első csapatban, vagy az amatőr gárdában. Kétszer is három gólt lőtt egy mérkőzésen. 1942 júniusában a Lampart, majd szeptemberben a Kispest ellen zörgette meg háromszor az ellenfél kapuját továbbá az 1941/42 évi kupadöntőben is gólt szerzett a Diósgyőri MÁVAG ellen. A 6-2-re megnyert mérkőzés utolsó találata fűződik a nevéhez. Tovább olvasom

Hegyi Mátyás

Hegyi Mátyás

Hegyi Mátyás

Hegyi egyszerre több egyesületben is rúgta a gólokat. Az FTC már a nyolcadik (!) egyesülete volt. Pályafutásáról, az FTC-ben eltöltött évekről egy 1926-os Nemzeti Sportban így emlékezett meg: Tovább olvasom

Bálint László: 64

Jóllehet nem csak civilként töre­kedett eleganciára, Bálint László pusztán elegáns öltözködésének köszönhette becenevét, a Bárót. Előbb a hátsó alakzatban, majd a középpályássorban tűnt fel, hogy aztán rutinos játékosként elfoglal­ja kedvenc helyét, a beállósposztot a védelem tengelyében. A Fra­di egyik korábbi intézője szerint az edzéseket is ugyanolyan elán­nal hajtotta végig, mint a legna­gyobb tétért zajló mérkőzéseket. Hátvéd létére remek meglódulá­sokkal, valamint távoli bombák­kal vétette magát észre, ezekből nemegyszer a kapuba is talált. 1968-as bemutatkozását tulajdon­képpen Mátrainak köszönhette: miután a nagyszerű középhátvéd 1967 végén elhagyta a klubot, La­kat Tanár úr nyomban kipróbálta őt a februári mexikói portyán. S ahogy a kezdést, a befejezést sem lehet elfelejteni, 1979-es távozá­sával ugyanis új korszak kezdődött a magyar labdarúgásban. A negyvenes évek vége óta Bálint volt az első, aki engedéllyel szer­ződött külföldre – a jó nevű belga FC Bruges-be. Tovább olvasom

Valamikor nevettünk rajta…(F)

Vándor Kálmán

VÁNDOR KÁLMÁN:

A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je

Fuj, bíró! — pontosabban: Fújj, bíró! De egyformán mindkét csapatnak ! ! ! Tovább olvasom

„Tanári etűdök” az öltözők világából VI.

 

AMIKOR LAKAT KÁROLY ELŐRE MENT…

… nemcsak fejelni (!)

„Nincs ütőképes csatársor! … Nincs tervszerű, folyamatos támadójáték!”

Újkeletű ferencvárosi panaszok? Ne higgyük. Elhangzottak ezek – szóról szóra ugyanígy – például a negyvenes években is.

Tovább olvasom

Korányi Lajos

Korányi Lajos

Korányi Lajos

A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labda­rúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyor­sasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedés­sel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési kész­séggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos láb­törést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvéd­párjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Tovább olvasom

Számos további „érdekességgel” szolgál az FTC edzőtábora

Nemzeti Sport

Miközben a Ferencváros továbbra is Belekben edzőtáborozik, a menedzsment egy hat-nyolc ezer férőhelyes stadion felépítését tervezi. A népligeti létesítményt csupán az Albert-stadion felújítása idején használná a klub. A zöld-fehérekkel kapcsolatban további „érdekességekről” is olvashatnak. Tovább olvasom

Valamikor nevettünk rajta…(E)

Vándor Kálmán

VÁNDOR KÁLMÁN:

A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je

Ejnye, ejnye! . . . szerkesztő úr! Hát elfelejti, hogy szintén labdarúgóként kezdte? Azokat bántja, akikért él, hal?! Tovább olvasom

Obitz Gábor

Obitz Gábor

Obitz Gábor

Az alacsony termetű játékos mozgékonyságával, pompás technikai felkészültségével és kulturált játékmodorával emelkedett a legjobbak közé. Bátor, lelkiismeretes, a védekezésben megbízható, a támadásban pedig nagyszerűen osztogató, körültekintően irányító fedezet volt. Képességei elérték a jó nemzetközi színvonalat.

A Munkás TE-ben kezdett futballozni – az FTC 1920 nyarán igazolta le. Technikás, hidegvérű, jó játékszervező hírében állt. A zöld-fehérek egykori nagyszerű közép-, majd balfedezete – aki a névmagyarosítási hullámnak megfelelően Óbecsei és Ormai néven is szerepelt – az FTC-ben és a Ferencvárosban elért dicsőséges pályája alapján ismert.

Tovább olvasom

dr. Orosz Pál: 78

Orosz Pál

Orosz Pál

1952-ben igazolta le az akkori Kinizsi vezetősége – egy másik Kinizsi – a szentesi „testvércsapat” ifjú csatárát. Hosszú éveken át – az FTC egyik igen nehéz időszakában – középcsatárt, majd jobbösszekötőt játszott. Már ekkor is rendkívüli játékintelligencia jellemezte.

1962 októberében nagy fordulatot vett karrierje: Dorogon egy új szerepkörben nagyszerűen semlegesítette a válogatott Monostori Tivadart. A csapat győztesen hagyta el a pályát, Orosz a mezőny legjobbja volt. Bár balösszekötőt játszott, de emellett fedezet-feladata is volt. Az ötlet kiagyalója, Mészáros József így vallott könyvében: Tovább olvasom

Lázár Gyula

Lázár Gyula

Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labda­rúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és átte­kintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony ter­metű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan ke­véssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellen­felét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magu­kat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyé­niség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális kö­zéppályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismer­ték. Tovább olvasom

Az Üllői úti stadion: 1960-1969

Az Üllői úton a B-lelátó előtt, az állóhely közepén helyezkedtek el mindig a leglelkesebb szurkolók, akik hamarosan felvettek a B-közép nevet. A B-lelátó elkorhadt, éppen ezért 1962-ben elkezdték bontását (MTI Fotó, Bojár Sándor felvétele)

Tovább olvasom

Valamikor nevettünk rajta…(D)

Vándor Kálmán

VÁNDOR KÁLMÁN:

A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je

Dante Divina commediáját juttatja eszembe. Aki a magyar labdarúgást követi, megjárja a poklot, a tisztítótüzet, és arra vár, hogy végre eljusson a paradicsomba. Tovább olvasom

Valamikor nevettünk rajta…(C)

Vándor Kálmán

VÁNDOR KÁLMÁN:

A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je

CICÁZÁS: külföldön a szállodai szobalánnyal, idehaza a kávéfözőnőkkel szokás. Edzésen hasznos, az edzővel káros. Tovább olvasom

Valamikor nevettünk rajta…(B)

Vándor Kálmán

VÁNDOR KÁLMÁN:

A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je

BAJNOK: a törzshelyén korsó sörrel a kezében így filozofál: „Ha jól meggondolom, teljesen feleslegesen töltöttem tizenkét évet iskolapadban.” Edző vagy vezető lesz belőle. Tovább olvasom

Amsel Ignác

amsel_ignac_0404

Amsel Ignác

Az FTC első klasszis, válogatott kapuvédője erős fizikumú, gyors mozgású és vakmerő őre volt a hálónak. Nagyszerű ütemérzékével, jól időzített kifutásaival és pompás helyezkedésével szinte vonzotta a labdát. Ezért a tulajdonságáért kapta kortársaitól a “Pók” becenevet.

Amsel a KAC ifi csapatában kezdte pályafutását, majd 1921-ben a Kispest vendégszereplése alkalmával Békéscsabán maradt és ott az Előre kapuját védte. A magyar labdarúgás történetében Ő az első vidéki játékos aki bekerült a válogatottba. Amsel Ignác a lengyelek elleni találkozón a II. félidőben Zsák helyett védett. Tovább olvasom

Az oldal támogatói:

OLDALAK

HŐSKOR 1901-1926

PROFIZMUS 1927-1945

Felújított emlékezés

NB 1945-1958

NB 1958-1974

Albert album 1941-2011

NB 1975-1986

KÖZELMÚLTUNK 1986-

INFORMÁCIÓK

    E-mail címünk: info@tempofradi.hu

HOST Szolgáltatónk

FOTELSZURKOLÓ

EDZŐINK

MAGYAR VÁLOGATOTT

KATEGÓRIÁK

<label for="taxonomy_dropdown_widget_dropdown_3">CÍMKÉK</label>

Stadion történet

ARCHÍVUM

NAPTÁR KERESŐ

február 2012
H K S C P S V
« jan    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829