mjozef22
Lakat Károly dr.: ITÁLIAI JEGYZETEK 3.
Kottajáték és egyebek
Most legyünk formabontók! Miután tudtam, hogy külföldön, így Olaszországban is, nincs hétközi edzőmérkőzés (nálunk is idejét múlta már!), most a csütörtöki kétkapuzásról essék néhány szó. A 15 percig tartó bemelegítés után került sorra, a melegítés gyakorlatanyaga azonos volt a szerdaival. Elfelejtettem mondani: ezen a napon együtt dolgozott a két csapat, tehát a tartalékok is!
Katona Sándor
Katona Sándor
Az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet nyert magyar labdarúgó válogatott és a Bp. Honvéd balszélsője három évvel később igazolt a Fradiba.
Egy interjúban így vallott a pályafutásáról: Tovább olvasom
Forgács Ernő
A Ferencváros egykori védője így nyilatkozott pályafutásáról: Tovább olvasom
Pethő Zoltán fényképalbuma “T” – A jövőnk hirnöke
Ma feltárul Pethő Zoltán fényképalbumának utolsó kötete. A képeket nézve a múlt iránti tisztelet és lelkesedés mellett az aggódás is úrrá lett rajtam. Ahogy egymás után tárultak elém a múlt emlékei, úgy kezdett el motoszkálni bennem a kérdés: vajon lesznek a jövőnek ilyen hírnökei, mint Pethő Zoli bácsi? Lesznek olyanok akik a Ferencváros történetének minden apró rezdülését megőrzik? Vajon lesznek olyanok akik tovább viszik a lángot? És vajon lesznek olyanok akikért érdemes lelkesedni, érdemes egy életen át szolgálni? Nézegetve a képeket, a válaszom igen. Még akkor is, ha most bizonytalan vagyok és látom, hogy jelenünk zaklatott világában nem lesz könnyű olyan eredményeket elérni, mint régen. Tudom azt is, hogy a változások nem csak a sportot befolyásolták, de a klubhűséget is. Tovább olvasom
Korányi Lajos
Korányi Lajos
A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Tovább olvasom
Onódi II. Béla
Onódi II. Béla (fotó: Onódi Zoltán)
Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős játékost, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.
Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét.
Az Újpest elleni két Magyar Kupa döntőben is mindkét gólt ő szerezte. Az 1943/44-es kupakiirásban a csapat legredményesebb játékosának bizonyult nyolc góljával. Bajnoki meccsen a Vasas ellen mesterhármast is szerzett! Tovább olvasom
GRATULÁLUNK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kettős győzelemmel védték meg címüket KÉZIS LÁNYAINK!
2011/12 KEK – 1. FERENCVÁROS
Fotó: Morten Dueholm
Valamikor nevettünk rajta…(SZ)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
… szaaaaaaaaaaaaarooos edzőmeccs salalala,
… szaaaaaaaaaaaaaaaaaarooos edzőmeccs salalala,
… szaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaroooos edzőmeccs salalala… Tovább olvasom
Meghosszabbították Détári szerződését
A Ferencváros labdarúgócsapatának vezetősége egy évvel meghosszabbította Détári Lajos szakmai igazgató szerződését, amely a jelenlegi szezon végén járt volna le.
A zöld-fehér klub pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott, a megállapodás az együttes jó szereplése esetén egy év múlva automatikusan meghosszabbodik. Tovább olvasom
Valamikor nevettünk rajta…(S)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
S. O. S.! Segítség! A labdarúgók egy lábasak; nem tudnak fejelni; nincs erejük futni; a kaput nem látják. Sőt, a saját érdekeiket sem! Tovább olvasom
Jakab László
Jakab László
Már 1934-ben az FTC amatőr csapatában rúgta a labdát és a gólerős csatárra felfigyeltek a ferencvárosi szakemberek. A profiknál sem vallott szégyent, 103 meccsen 77 gólt szerezni már akkor is dicséretes dolognak számított. Ferencvárosi pályafutása alatt sokszor rúgott meccsenként két gólt (pl. az 1941/42 évi kupadöntőben a Diósgyőri MÁVAG ellen), sőt háromszor mesterhármasra is futotta! (1938: Salgótarjáni SE, 1941-ben a Törekvés és a Gamma ellen) Tovább olvasom
Lakat Károly dr.: ITÁLIAI JEGYZETEK 2.
A „Mágus” a pályán
És másnap a „Mago” betartotta ígéretét — sajnos az időjárás is „hű volt önmagához”, most csak ömlött. Olyan idő volt, hogy még én is gondolkodtam volna a szabadtéri edzés megtartásán! (Akik ismernek, tudják, mit jelent ez!)
Minden a szokásos módon történt.
Koszta Imre
Koszta Imre
Egykori csatárunk két évig szerepelt a Ferencváros csapatában. Már az első szezonja rendkívül pechesre sikerült. Az 1927/28-as idényben egyetlen bajnoki meccsen sem lépett pályára, sérülés vagy valami mindig közbejött, így elesett egy bajnoki aranyéremtől. Tagja volt viszont a magyar labdarúgás első KK-győztes csapatának az 1928-as Ferencvárosnak. A hat KK-meccsből ötször ő volt a jobbszélső. 1929 júniusában azért ment el a Fradiból, mert nem vitték ki a dél-amerikai turnéra.
Az egyetlen magyar labdarúgó, aki két KK-t is nyert (1928: Ferencváros, 1929: Újpest). Tovább olvasom
Koródy Károly
Koródy Károly
A magyar középcsatárok közül ő törekedett először korszerű összjátékra. Roppant gyors, erélyes, gólképes játékosnak bizonyult. A Fradi „őskorában” Schlosser mellett Koródy volt a támadósor legeredményesebb játékosa. A mezőnyben is sokat vállalt magára és ügyesen osztogatott.
Rendkívüli gazdag sikerlistája, az akkoriban ritka válogatott mérkőzések ellenére, tizenötszörös válogatottsággal is bővült. Az 1908-1912 közötti időszak válogatott csapatának centere, aki a nemzeti tizenegyben 6 góljából négyet az osztrákoknak lőtt. Nagy gyorsasága és jó lövőereje az átlag fölé emelte. Az első világháborúban, karddal a kezében – testvérével együtt – a harctéren halt hősi halált. Tovább olvasom
Valamikor nevettünk rajta…(R)
Vándor Kálmán
VÁNDOR KÁLMÁN:
A magyar labdarúgás gunyoros-humoros-hézagpótló,
a szurkolók nélkülözhetetlen kis ábc-je
…reménység. Minden szurkoló szívében ott feszül az első bírói sípszóig. A percek múlásával egyenes arányban szépen elszáll, mint a csatárok lövése az üres kapu felett. Tovább olvasom
Kiss Gyula
Kiss Gyula
Az alacsony termetű összekötő a korszerű játékra törekvő csatárok közé tartozott. Nagy területen mozgott, fáradhatatlanul szerezte meg és vitte fel a labdát. Okosan osztogatott. Kitűnő lapos átadásaiért, a “fű alatti passzok mestere” címmel tüntették ki társai. A hatalmas mezőnymunka mellett kevesebb ereje maradt a befejezésre, a góllövésre.
Az FTC amatőr csapatából került a profik közé és 1934 novemberében a Soroksár elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban. Játékostársaitól már korán megkapta a Pepecs becenevet, ugyanis nagyon szeretett cselezni.
1899. május 3. szerda…
Egyszerű szerdai hétköznap volt. Senki sem tudhatta, hogy a sporttörténelem ezt a napot hányszor, de hányszor felidézi. Ezen a napon hivatalosan is megalakult – mindmáig a legnépszerűbb magyar sportegyesület – a Ferencvárosi Torna Club!
“A ferenczvárosi ifjak körében mozgalom indult meg football-egylet alakítása iránt. Az alakuló gyűlést 1899. április 16-án este tartják az Üllői úti Gutgessel vendéglőben” — a Sport-Világ újság adott hírt minderről egykoron. Érdekes: a századvégi kisvendéglőkkel teli Ferencvárosban épp egy Üllői úti helyiség adott otthont a nagy terveket szövögető „ősöknek”… Ugyanazon az úton alapították az FTC-t, ahol később az Üllői úti stadion is felépült…
A Ferencvárosi Polgári Körbe sok-sok ember igyekezett a Bakáts téren 1899. május 3-án este hat és hét óra között. Ezen az estén a kerület lelkes fiataljai az idősebb és tehetősebb polgárokkal együtt megalakították az FTC-t. Így ez a klub hivatalos megalakulásának a dátuma. Tovább olvasom
Pethő Zoltán fényképalbuma “F”: Barátok közt
„A barát az a rész az emberben, amelyik éretted van, és olyan ajtót tár ki előtted, amelyet talán soha másutt nem nyit ki.” – Antoine de Saint-Exupéry gondolatával nyissuk ki Pethő Zoli bácsi zöld-fehér albumát és folytassuk egy örök Fradista képekben kifejezett vallomását a barátságról a hűségről és a Fradi család összetartó erejéről. Aki végiglapozza az albumot annak feltárul a múlt, egy olyan varázslatos időszak amikor a sport az egyéni sikeren túl az összetartozást hozta el. Amikor még együtt örültek és együtt emlékeztek. Amikor nem felejtették el egymást, amikor minden arról szólt, hogy ha együtt vagyunk, ha összefogunk és nem felejtünk, akkor a közösen elért sikerek által mindenki több és jobb lesz. Mert együtt voltak, mert barátok voltak. Tovább olvasom
Takács I. Géza
Takács I. Géza
Takács I. Géza, Takács II. József bátyja. Hungler II.-vel a Ferencváros történetének egyik legkiválóbb hátvédpárját alkották.
“Mari néni” a roppant lelkiismeretes, szorgalmas játékosok közé tartozott. Hatalmas fizikuma, erőteljes rúgásai és határozott közbelépései segítették a válogatott csapatba. Gyorsasága és technikai képzettsége azonban elmaradt a legjobbak színvonalától. A csatárok lesre állításának -Hungler II., később Papp társaságában- hazai úttörője, szinte “nagymestere”.
A „Mari néni” becenevet akkor kapta, amikor a dél-amerikai túrára utazó csapat új szerelést kapott. Takács a térdig érő, bőnadrágban úgy festett mintha szoknya lett volna rajta. Amikor a bemelegítéshez kifutott a pályára, az egyik szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni! Tovább olvasom
Lakat Károly dr.: ITÁLIAI JEGYZETEK 1.
Minden út Rómába vezet
Mint ígértem volt, most már Rómából jelentkezem, tehát: Saluto i miéi cari lettori dall’ Itália. Vagyis, üdvözlöm kedves magyar olvasóimat Itáliából. „Kis” gonoszsággal kérdezhetné valaki: az rendjén van, hogy vannak olvasók, de hol az író?
Ehhez először is tudni kell, hogyan kerültem én egyáltalán Itáliába?
Pethő Zoltán – Sárosi Béla: Egy barátság képesalbuma
A mai korosztály számára már nem sokat jelentenek a kézzel írt képeslapok. Az internet világában, amikor már a posta helyett a virtuális szállítócég kézbesíti az üdvözleteket, nem a tintától színesednek el az ujjaink, hanem a billentyűzet nyomkodásától fájdulnak meg az ujjperceink. A képeslapok világában az albumok jelentették a „végállomást”, a jelenünket a különböző adattárolók és közösségi oldalak uralják. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jelen technikai vívmányai nem képesek visszaadni az emberi érzelmek apró rezdüléseit. Valami azért mégis megváltozott. Egy képeslap elküldése nem egy gombnyomásból állt. Ahhoz először le kellett sétálni a közeli újságosbódéhoz, de előtte el kellett dönteni, hogy kinek és milyen alkalomból küldjük, mert ehhez kellett kiválasztani a képeslapot. Utána tollat kellett ragadni, és saját kézírásunkkal, saját gondolatainkat kellett a papírra vetni. Nem volt előre gyártott „template” (sablon) és nem a számítógép által felkínált betűket használtuk, hanem saját kezünk vezetett a gondolatok szárnyán. Tovább olvasom
dr. Pálinkás József
Pálinkás József
Jó felépítésű, magas labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, határozottan avatkozott játékba. Kifutásra is bátran vállalkozott, néha azonban könnyelműsködött.
A húszas évek elején a Kisteleki TE csapatában kezdett védeni. 1932 nyarán szerződtette a Szeged FC. Pálinkás hat évig védett a Tisza-parti városban, ahonnan válogatott is volt. Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon is részt vett (Hádával együtt), de pályára nem lépett.
A Ferencvároshoz 1939-ben szerződtették Háda helyére. Tovább olvasom
Hári László
Egykori csatárunk legnevezetesebb gólja az utolsó volt. Sporttörténeti, hiszen a Népstadionban Hári szerezte az első Fradi gólt! Az 1953. szeptember 19-i Bp. Kinizsi – Csepeli Vasas (3-3) mérkőzésen ötvenezer szurkoló ezt láthatta a 13. percben: Tovább olvasom
Felavatták a Simon Tibor emléktáblát
Ma este a 2-es szektor bejáratánál az EEE mozgalom felavatta a Simon Tibor emléktáblát.
15 éve hunyt el Mészáros József
“Dodó” kitűnő képességű technikás, mozgékony, intelligens játékos volt. Pompásan épített a mezőnyben, szellemesen osztogatott. A kapu előtt is feltalálta magát, amit a válogatottban elért góljai is bizonyítanak. Egyetlen hiányossága akadt: nem volt elég határozott, erőteljes. Mégis mindössze egyszer, Deák megbetegedése folytán került be a válogatottba.
Pestszenterzsébeten kezdett futballozni, majd 1940-től nyolc éven át a Kispest színeiben rúgta a labdát.
Már 1947-ben az FTC mexikói túráján zöld-fehér mezt ölt, igaz ekkor még a kispestiek kölcsönjátékosaként teszi ezt. Már ekkor eldöntötték, hogy a visszavonuló Sárosi Gyurka szerepét ő veszi át a ferencvárosi csatársorban.
1948 nyarán le is igazolták az Üllői útra Tovább olvasom
Héger Ferenc
Héger Ferenc
Sehová sincs igazolva Héger Ferenc, az FTC első csapatának gyorslábú szélsője. Vasárnapi kiállításából kifolyólag a kartotékja után néztek, s kiderült, hogy nincs kartonja! Sőt igazoló lapja sincs… A dolognak komoly következményei nemigen lesznek, mert Hégert, aki már több mint két éve játszik az FTC-ben, automatikusan igazolni fogják.
(Sporthírlap 1921)
Igazolták is, és még sok mérkőzésen tapsoltak a kitűnő, gyors szélsőnek, aki egyébként atlétikai versenyeken is rendre indult, és sorra nyerte a futószámokat…
Ő volt az FTC első lecserélt játékosa (1921. október 2-án a Cracowia ellen Matkovich lépett a pályára Héger helyett) és Ő volt az utolsó aki az amatőr FTC-ből gólt szerzett bajnoki mérkőzésen. Tovább olvasom
Simon Tiborról nevezték el az Albert Stadion 2-es szektorát
A zöld-fehérek korábbi válogatott védőjének fia, ifjabb Simon Tibor, illetve a klub elnöke, Kubatov Gábor közösen rögzítették a szektor bejáratánál azt a táblát, amellyel a kemény stílusáról és hatalmas munkabírásáról elhíresült játékosra emlékeznek. Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK