Stadion-jövő napjainkban (frissítve 04.13.)
2012. január …
“Olyanok voltunk, mint két westernhős”
- így szerezték vissza McCabe-től a Fradi-stadiont
Az Üllői úti stadion: 1960-1969
Emlékezetes Fradimeccseim 14., avagy első találkozásom egy provokátorral
CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK
Stadion-jövő a múltból 12. rész
Kommentár nélkül tesszük közzé az elmúlt bő tíz év Üllői út 129. sz alatti stadion építési terveket, esetenként az építés tényének kijelentőmódban történő közlését, annak ütemezési terveit.
2011
A McCabe korszak vége
Újra a mgyar államé az FTC stadion
A Fradi Mexikóban (és New Yorkban) VI. – A Ferencváros kényszerleszállása
Augusztus 15.
Délután a szokott időben nem tudtunk repülni, mert az egész térségben óriási ciklont jelentettek. Így este 7-kor vonatra ültünk és elfoglaltuk a hálófülkés helyeinket a „préri-vonaton”.
Nagy László elnök úr korát meghazudtoló fürgeséggel mászott a felső fekhelyre, mivel a mexikóiak „elfelejtettek” létrát tervezni a „préri-vonathoz”. Életemben most hallottam először, hogy magyar ember a MÁV-ot dicsérte … Tovább olvasom
A Fradi Mexikóban V. – Szusza mesterhármasával verjük a mexikói Fradit
16 óra 15-kor volt az indulás – éppen egy kitörőben lévő vihar idején. Nagyon komor, fekete felhők gyülekeztek az égen, bizony féltünk ennek láttán a gépbe ülni. Mikor a magas hegyláncolat fölé ért a gépünk, egyszeriben „gyorscsárdást” kezdett velünk járni. Bizony nagyon kellemetlenül éreztük magunkat. Végül minden baj nélkül érkeztünk a fővárosi repülőtérre. Este „otthon” a Club Espanában vacsoráztunk és utána lefekvés volt. A fiúk fáradtak a zsúfolt műsortól, így semmiféle meghívásnak nem tettünk eleget. Tovább olvasom
Stadion-jövő a múltból 11. rész
A Fradi Mexikóban IV. – “Műsorunk fénypontja, az állatkert”
Augusztus 1.
Másnap délelőtt Zapipan-ban voltunk kiránduláson. Itt megcsodáltuk az eredeti indián népművészet remekeit. A naivabb fiúk skalpokat és embercsontokat akartak vásárolni. Időközben a légi utat jól “lehengerelték” s így sima út után érkeztünk este fél nyolckor “haza”, Mexico Citybe. Csupán Henni …
Augusztus 2.
Délelőtt néhányan viziten vettünk részt. Ezek a magyaroknál tett látogatások a sportszerűség kárára voltak, hiszen „szárazon” nem úsztuk meg sehol sem …
A Fradi Mexikóban III. – Puskás mesterhármasa
A napunk teljes pihenéssel telt el. Csak egy kis vásárlásra mentünk ki az utcára, mert ma kibírhatatlannak éreztük a hőséget. A Club Espanában töltöttük a nap legnagyobb részét. Tovább olvasom
A Fradi Mexikóban I. – A Ferencváros elindult Mexikóba
1947-ben a Ferencváros mexikói meghívásnak tett eleget. Az eseményekről a korabeli újságokból valamint Lakat Károly és Nagy László túraleveleiből tájékozódhattak a szurkolók. Szakosztályelnökünk és kitűnő humorral megáldott fedezetünk portyalevei mellett, kapusunk, Csikós Gyula túranaplót is vezetett Mexikóban.
Két játékosunk írásait korabeli újságcikkekkel valamint Rudas Ferenc és Frank Mike (legendás gólvágónk, Mike István fia) fotóival színesítjük. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában IX. – Indonéziában
Augusztus 7-én hajnalban érkeztünk még Djakartába, Indonézia legnagyobb városába, a jelenlegi fővárosba.
A repülőtéren a magyar követség szinte teljes személyzete, valamint az indonéz labdarúgó-szövetség elnöksége várt bennünket. Virágcsokor, ünnepi szónoklat, barátkozás, fényképezés, interjú stb. Szóval a szokásos program. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában VIII. – Ausztrália válogatottja ellen
Kétszer Ausztrália válogatottja ellen
Ausztrál vendéglátóink nagyszerűen szervezték a túrát. A nagy attrakciót, az Ausztrália válogatottja elleni összecsapást, a túra végére állították be. Jó szándékukban egy percig sem kételkedünk. Kétségtelen, hogy az akklimatizálódás érdekében, helyes volt a gyengébb csapatokkal kezdeni. Azonban, mint ahogy azt később tapasztaltuk; számunkra nem volt előnyös, hogy a legerősebb találkozók a végén következtek. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában VII. – A queenslandi “aranylábú” kezdőrúgása
Megtudjuk, hogy külön biztosítást lehet kötni részegség esetére is.
— A Lloyds még erre az esetre is biztosít — világosít fel egyik ausztrál barátunk.
— És Ombódi hazaadásai ellen nem lehetne valamit csinálni? — ugratja Imrét Gulyás.
— Hát azért olyan kockázatot még a Lloyds sem vállalhat — replikázik Dalnoki Jenci. S Imre mosolyog a „húzáson”. Áldott jó természete van. Érti a tréfát.
A Fradi Ausztráliában VI. – Magical Magyars & Wiener Wizards II.
Mottó: ha rövid a lábad, toldd meg egy balegyenessel…
Július 16-án délután „átugrunk” Sydneybe. A közel 900 km-es utat 2 és negyed óra alatt repüljük be. Az ilyen rövid kis kirándulások szinte már nem is számítanak. A fiúk úgy szállnak be a gépbe, mintha Pesten a csepeli gyorsvasútra szállnának fel.
Nincs is sok időnk az elmélkedésre a repülőgépen. Éppenhogy elfogyasztjuk a délutáni kávét, máris jelzi gépünk a leszállást: Sydneybe érkeztünk. Ausztrália egyik legszebb, legérdekesebb és főleg legnagyobb városába. Tovább olvasom
A Norwich vendégei voltunk
ANGLIA
A tekintélyes londoni THE TIMES február 20-i számában a sportrovatban az egyik szakíró kesergője volt olvasható a következő témában: Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában V. – Magical Magyars & Wiener Wizards I.
Egy hét Melbourne-ben
Az ausztrál B válogatott elleni mérkőzés után azonnal a repülőtérre siettünk, ahol már várt bennünket az a gép, amely pontosan két óra alatt Melbourne-ben volt velünk.
A repülőgép menetrendjét kissé megváltoztatták miattunk. Az utasok nem haragudtak érte, sőt megértően mosolyogtak. Itt is érvényes a „keep smiling”. Mi persze visszamosolyogtunk. Mibe kerül ez? — Erre már mi is rájöttünk.
Alig, hogy elfogyasztjuk a vacsorát, mind sűrűbb csillag-folyam rohan gépünk alá. Melbourne villanylámpái. Jó negyedórát repülünk ebben a fénybölcsőben.
Hiába ez már nem amolyan „vidéki”, 3— 400 000 lakosú város. Melbourne világváros!
A Cityben, a Collins Streeten levő Federal Hotelben lakunk. Nem olyan elegáns hely, mint a Hotel Grossvenor Adelaide-ben, de előnye, hogy a város közepén van és mégis csendes. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában IV. – 13:4
Július 1-én éjszaka összepakolt a társaság és a Transaustralia Airlines Viscount-típusú turbopropelleres gépe alig 6 óra alatt legközelebbi állomáshelyünkre, Adelaide-be repítette a csapatot.
A repülőtéren kellemetlen meglepetés fogadott bennünket: jó hazai, november végi ködös, harmatos, hideg reggel. Dideregve siettünk a repülőtér várócsarnokába. Az elmaradhatatlan fényképezés után a repülőtársaság autóbusza „repít” a városba szálláshelyünkre, a Hotel Grossvenorba.
Ragyogó egyszemélyes, elő- és fürdőszobás, ultramodern berendezésű, állandó hőmérsékletű szobákat kapunk. Szinte kínálja magát a kényelmes fekhely. Nincs is szükség nagy csábításra. Hideg is van, keveset is aludtak éjjel a fiúk, így a délelőttöt ágyban tölti a társaság.
A perthi mérkőzéseredmények híre nagyon megemelte ázsiónkat Adelaide-ben. Hatalmas érdeklődés előzi meg a július 4-i mérkőzést a Dél-Ausztrál válogatott ellen. Tovább olvasom
A Fradi Ausztráliában III. – Fenyvesi, az “atomszélső”
Első napunk a Hotel Savoyban
Mire megérkeznek a fiúk, kész a szobabeosztás. Mindenki azonnal indulhat lepihenni. Nem kell nagyon biztatgatni senkit a lefekvésre.
Mi ezalatt a csapat programját, étkezését tárgyaljuk meg. Szerencsénk van, mert két évvel ezelőtt a bécsi Rapid ugyanebben a hotelben szállt meg és így a szálló séfje már ismeri a futballista-igényeket. Igaz, hogy csak á la Wien, de ez is jobb, mint az ausztrál konyha. Tovább olvasom
A labdarúgás “íratlan” szabályai: Mesterhármas
A Fradi Ausztráliában II. – Úton Ausztrália felé II.
Bécs — München — Róma
Bécsbe hamarabb érkeztünk, mint ahogy Budapestről elindultunk. Ez a bűvészmutatvány azonban természetesen csak úgy sikerülhetett, hogy a bécsi és a budapesti időszámítás között egy óra differencia van; a repülőút pedig mindössze 45 percig tartott.
A Fradi Ausztráliában I. – Úton Ausztrália felé I.
A magyar futball varázsa
Első ausztráliai utam alkalmával felkeresett több futball-vezető és felkértek, hogy közvetítsek egy meghívást a világhírű magyar labdarúgók számára: ők is látni akarják a magyar ,,futball-művészeket”, az 1952-es olimpiai bajnokokat. Én ennek a félkérésnek szívesen tettem eleget. Elhoztam a meghívást egy Budapest-válogatott csapat számára, 1956 nyarára, azonban hosszas vajúdás után a túrából még sem lett semmi. Tovább olvasom
Albert Flórián naplója: 25 nap Amerikában
Július 2-án valóra vált régi tervünk, elindultunk amerikai vendégszereplésünkre. Még bennünket idősebb játékosokat is a szokottnál nagyobb mértékben fogott el az utazás izgalma, amikor Ferihegyen beszálltunk a négymotoros masinába s így érthető, hogy az újoncoknak az arcszíne, akik először indultak el tengerentúli útra, nem volt sokkal színesebb fehér ingjük gallérjánál. Tovább olvasom







































HOZZÁSZÓLÁSOK