Edzésdömping az Üllői úton 1920 februárjának első napjaiban napvilágot látott a hír: az FTC-pálya igazgatósága eldöntötte az évad edzésnapjait, megcsinálták a csapatok részére az edzésbeosztást. Az FTC szerdán és pénteken, az MTE és az FSC kedden, a BAK és a Húsiparosok... (Bővebben)
Az FTC ma lemondott vezetője zűrzavaros időszakban került a Club élére és egy, a korábbiaknál sokkal rendezettebb egyesületet hagy utódjára. Összefoglaljuk a távozó elnök munkásságát.A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. ... (Bővebben)
NEGYVEN NAP A TÚLSÓ FÉLTEKÉN Mégsem vágták darabokra Friedmanszky kalapját Hargitai Károly, Pusztai László, és Ebedli Zoltán elbeszélése után, szabadon Milyen jó, hogy a derék Menotti kapitány csak a Coppa de Oron látta a mieinket játszani, s nem később, mert ebben az esetben... (Bővebben)
NEGYVEN NAP A TÚLSÓ FÉLTEKÉN Maradona, a király Hargitai Károly, Pusztai László, és Ebedli Zoltán elbeszélése után, szabadon A Mar del Plaía-i torna után üzenet érkezett a magyar táborba. Menotti, az idegnélküli argentin kapitány üzeni, hogy nagy szeretettel meghívja a magyar labdarúgó-válogatottat egy barátságos... (Bővebben)
NEGYVEN NAP A TÚLSÓ FÉLTEKÉN Már az Arany Kupa fülét fogták Hargitai Károly, Pusztai László, és Ebedli Zoltán elbeszélése után, szabadon Kicsiny, de elszánt „sereg” várta a gépbe szállást január 9-én a Ferihegyi repülőtéren. Volt köztük csepeli fiú, meg salgótarjáni, dunaújvárosi és tatabányai,... (Bővebben)
Aztán ismét repülés. Irány Bolívia! Első mérkőzésünk Santa Cruzban a helyi Oriente csapat ellen volt. Az első ligás csapat, mely többször legyőzte otthonában a legjobbakat nehéz ellenfélnek bizonyult. Ebedlit a mérkőzés elején harcképtelenné tették (tudták miért!), de így is 0 : 0-ás... (Bővebben)
Január 14-én indultunk túránk következő állomására, Argentínába. Hat órás repülőút után érkeztünk a fővárosba, Buenos Airesbe. Rövid éjszakai pihenő után repültünk tovább az ismert fürdőhelyre. Mar Del Piatára. Itt zajlott le a VB-re épült pompás stadionban a „Copa de Oro” vagy... (Bővebben)
Karácsony előtt néhány nappal érkezett az ajánlat, hogy a Ferencváros labdarúgó szakosztálya — néhány játékossal megerősítve — tengerentúli túrára utazhat. Mészáros József szakosztályelnök szinte „forró dróton” élt. A Magyar Labdarúgó Szövetség, a kapitány dr. Lakat Károly és a különböző klubok vezetői... (Bővebben)
Az országos bajnoki döntő befejeztével német túrára indult a Fradi. ... (Bővebben)
Ezúttal elmaradt a már szokásosnak mondható téli túra, a csapat itthon készült most már a bajnokság fő esélyeseként. ... (Bővebben)
A Wiener AC volt az első külföldi ellenfél 1911. március 19. Ezen a napon rendezték az első nemzetközi mérkőzést az új pályán (FTC—Wiener AC 2-1). Korántsem volt olyan ünnepi esemény, mint az első bajnoki találkozó. A sportsajtó is csak néhány... (Bővebben)
1992 tavasza óta nincs olyan Ferencvárosi szurkoló, aki egy gyengébb ősz után nem emlegetné fel követendő példaként a Nyilasi csapat akkori parádéját, amikor is 15 mérkőzésből 13 győzelem és 2 döntetlen volt a mérleg, a vége pedig bajnoki cím. Ez... (Bővebben)
Tucatnyi csapat vágott neki az (ál)amatőr korszak utolsó esztendejének. Aki rápillant a csapatképre az láthatja, hogy tizenhárom esztendő után ismét az FTC nevével kezdődött a szezon végén a bajnoki tabella. ... (Bővebben)
Ezüstérmet szerzett a csapat a budapesti bajnokságban. Következhettek az kieséses rendszerben zajló országos bajnoki döntő küzdelmei. A bajnok MTK, a második helyezett FTC mellett a DVTK, a Debreceni VSC, a Soroksár, a Pécsi BTC, a Szombathelyi AK és a Szegedi... (Bővebben)
Amikor elterveztük, hogy értékelni és összegezni kéne a 2009/2010-es bajnoki szezont, még nem gondoltam, hogy nem egy könnyű feladatra vállalkoztam. Hamar rá kellett jönnöm, a múltról könnyebb írni, hiszen a múltnak van egy örökérvényű jó tulajdonsága, hogy az évek múlásával... (Bővebben)
Az olasz túra után, a bajnokság tavaszi nyitánya előtt a Vienna csapata vendégeskedett az Üllői úton ... (Bővebben)
Ez a történet nem világbajnokságon, hanem előtte játszódik, de talán köze van ahhoz, hogy a világ legjobb csapata nem szerzett világbajnoki címet. A helyszín a Margitsziget, néhány nappal az 54-es vébére készülő Aranycsapat Anglia elleni meccse előtt. ... (Bővebben)
Belgrádon keresztül indult útjára Olaszországba az FTC labdarúgó-csapata. A Beogradszkit 2-0-ra verték Kohuték, majd egy nap múlva 3-1-es vereséget szenvedtek a Jugoszlavija csapatától. A karácsonyt már Firenzében töltötte a Fradi. ... (Bővebben)
Elérkeztünk az amatőr-korszak hét (tizenhárom) szűk esztendő utolsó évéhez. Mielőtt azonban a megtörténne a trónfosztás, az MTK rekordverést mér a Fradira. ... (Bővebben)
Klement Sándor túraleveleit idézzük fel a labdarúgók németországi szerepléséről. ... (Bővebben)
25 éves az FTC. Bővül a stadion. Kohut bemutatkozik. A párizsi olimpia - címszavakban 1924 tavasza, nyara. ... (Bővebben)
1923. decemberében török túrára indult az FTC. ... (Bővebben)
Felvidéki (csehszlovák) túrával kezdte a Fradi az 1923/24-es szezonra a felkészülést. ... (Bővebben)
A Törekvés olasz, az UTE olasz, majd spanyol, az MTK és a Fradi spanyolországi portyával készült 1923 tavaszára. ... (Bővebben)
Elvesztett bajnoki elsőség az MTK, döntetlen a Magyar Kupa döntőben az UTE ellen (ekkor a megismételt döntő még hátra volt). Három héttel a bajnokság befejezése után a csapat már Lipcsében lépett pályára. ... (Bővebben)
Három hetes illetve a válogatott játékosoknak két hét szünet után indult, vagy inkább folytatódott szezon. Olasz túrára indult a csapat. ... (Bővebben)
Tizenkét csapattal indul el az első osztály. Újra Magyar Kupa mérkőzéseket ír ki a szövetség. Kispesti profiper. Az első szponzor a labdarúgóknál és túrák, túrák … Az 1921/22-es szezon címszavakban. ... (Bővebben)
Az első profi csapat. Újabb Fradisták a válogatottban. Meggyengült Kispest és egyre izmosodó UTE. Bródy hazatér… címszavakban az 1920/21-es szezon. ... (Bővebben)
Két szomorú esemény árnyékolja be 1920 őszét. A korabeli sajtót idézzük. ... (Bővebben)
A három alkalommal kiírt hadibajnokság után ismét békebajnokságot szervezett a szövetség, amely újra bonyodalmakat hozott a résztvevő csapatok számának meghatározásánál, ugyanis voltak olyan egyletek, akik a háborús időkben szüneteltették működésüket, de az 1914 előtti eredményeik alapján jogot formáltak az első... (Bővebben)
A szövetség újra hadibajnokságot írt ki. A Fradi csak egyetlen vereséget szenvedett a bajnokságban, sőt az egész tavaszi bajnoki szezonban is csak kétszer találtak az ellenfelek Szamosy kapujába. ... (Bővebben)
Hadibajnokságként került megrendezésre az 1917/18 évi szezon is. Az MLSZ új szabályt hozott: azt a csapatot, amelyik nem áll ki a bajnoki mérkőzésére, kizárják a bajnokságból. Az FTC - MTK vita folytatódott… ... (Bővebben)
A csapatok utoljára 1914 júniusában küzdöttek bajnoki pontokért. Két évi szünet után az MLSZ 1916/17-re ismét kiírta a (hadi)bajnokságot. ... (Bővebben)
Győzött a csapat az Auguszta serleg küzdelmeiben, de ami fontosabb, hogy az MTK részvételével lezajlott Ligabajnokságban is megelőzte a Fradi a riválisát. Az 1915/16-os szezonban továbbra sincsenek bajnoki küzdelmek, az egyesületi vezetők kollégiuma egyfordulós hadi körmérkőzés-sorozatot ír ki. ... (Bővebben)
1914 nyarán kitört a világháború és ahelyett, hogy eltüntette volna a klubok közötti ellentéteket, még inkább kiélezte. Az MLSZ nem írta ki a bajnokságot. A két nagyegyesület bajnokságot pótló díjmérkőzés sorozatot hozott létre. Az FTC köré csoportosuló csapatok az Auguszta... (Bővebben)
Az FTC nyolc bajnoki címmel, ötszörös címvédőként indult az új bajnokságnak, amely az első világégés előtt az utolsó befejezett bajnokság volt. Az MTK mellett a Törekvés csapatával kellett megküzdeni a dobogós helyekért. A kupában nem indult el a csapat az... (Bővebben)
Tíz csapattal indul az 1912/13 évi szezon. A bajnokság esélyese, a négyszeres címvédő FTC. ... (Bővebben)
Az elfeledett ezüstérem. ... (Bővebben)
Óvatosan nyisd ki az újságot, nehogy kiessen a Fradi! - ezzel a slágerviccel kezdődött, és egy bundabotránnyal végződött a ‘84-es bajnokság tavaszi idénye. Ideális korszak ez a hurráoptimistáknak és a pesszimistáknak egyaránt. ... (Bővebben)
... (Bővebben)
A magyar labdarúgó válogatott az első tíz évben a Millenárison (egyszer a Margitszigeten) játszotta hazai mérkőzéseit más létesítmény híján. 1911. februárjában átadásra került az FTC Üllői úti sporttelepe, így a válogatott új helyszínen, nagyobb közönség előtt léphetett pályára. 1911. október 29.-én... (Bővebben)
1911. december 20. - 1912. január 15. ... (Bővebben)
Az ezévi bajnoki szezonban a legnagyobb ellenfél ismét az MTK volt, a Törekvés kerete gyengült, míg a BAK játékereje megbecsülhetetlen volt az idény elején. Az FTC-nél nem voltak nagy változások. ... (Bővebben)
Ugyan a bajnoki év tele volt izgalmakkal, de egyetlen ponton nem volt vita az immár tízcsapatos első osztályban: azon, hogy ki lesz a bajnok. A Fradi az őszi szezon végi botladozást javítva, egyre javulva, nyugodtan, szinte kényelmes biztonsággal szerezte meg... (Bővebben)
A MAC és a BTC már nem tud beleszólni a bajnoki elsőségbe, amiért csak két csapat, az FTC és az MTK fut versenyt a kilenccsapatos első osztályban. A Fővárosi TC, TTC néven szerepelt ettől a szezontól. ... (Bővebben)
Beszélgetés Hargitai Károllyal, a rendszerváltás időszakának ügyvezető elnökével 5-ös szektor 17. sor 9. szék ... (Bővebben)
Most kezd kialakulni az első olyan magyar klubcsapat, amely valóban klassziscsapatnak nevezhető. Az a csapat, amely világviszonylatban is megállta a helyét. Ez a kialakulás természetesen nem ment egyik napról a másikra. Sok próbálkozás és zökkenő után érkezett el odáig, hogy... (Bővebben)
Ezúttal kilenc fővárosi egylet indult az első osztályban, a csapatok közt volt újra a kétszeres bajnok piros-fehér alakulat, a BTC, de a bajnoki elsőségért az előző szezonhoz hasonlóan, ismét az FTC, MTK, MAC hármas indult harcba. ... (Bővebben)
A Postás visszalépett a bajnokságtól, sőt kilépett az MLSZ-ből is, tagjai lemondtak a szövetségben viselt tisztségeikről. A nemzeti bajnokság első osztálya nyolc csapattal vágott neki az átszervezett idénynek. ... (Bővebben)
Éveken át dúló vita után az MLSZ elhatározta, hogy áttér a tavaszi-őszi beosztásról, az őszi-tavaszi rendszerre. Az új bajnokságot az 1906/07 terminusra vezette be a szövetség, így 1906 tavasza üresen maradt volna. ... (Bővebben)
Magyar csodák az európai kupákban, botrányoktól terhes ősz az NB I-ben. Nyilasi az Austria Wienben, Szokolai a Grazban, egy legendás metrófogantyú pedig az Üllői úton. Vezéregyénisége nélkül szétesik a Ferencváros és botaldozik Rába ETO. Feltörekvőben viszont a Honvéd és a... (Bővebben)
A nemzeti labdarúgó bajnokság első osztálya ismét kilenc csapattal vágott neki a küzdelmeknek. Ebben az esztendőben jutott fel a később örök ellenfél Újpest csapata, de ekkor még nem ők, de nem is a BTC vagy az MTK, hanem a Postás... (Bővebben)
Az MLSZ döntésének következtében páratlan létszámmal, kilenc csapattal indult az első osztályú bajnokság, ugyanis az egy kieső csapat helyett a másodosztályból két csapatot engedett feljutni. Ahogy az elmúlt esztendőben, úgy ebben a szezonban is a címvédő FTC, a kétszeres bajnok... (Bővebben)
Bővült az első osztályban induló csapatok száma. Az eddigi öt csapat helyett ebben a szezonban már nyolc alakulat küzdött meg a bajnoki címért, a dobogós vagy éppen a bennmaradást jelentő helyekért. ... (Bővebben)
Az első osztályú bajnokság ugyanabban a rendszerben folytatódott, mint az első évben. A résztvevő öt csapat a naptári év szerint, tavaszi-őszi rendszerben játszott egymással, oda-visszavágós alapon. A bajnoki kiírás szerint az utolsó két helyezettnek a II. osztály első két helyezettjével... (Bővebben)
Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat pénteken (2009. december 4.-én) este Budapesten, a Művészetek Palotájában. A VOSZ kibővített Elnöksége és a Kuratórium által a Magyar Vállalkozók Napja eseménysorozata keretében tartandó Prima Primissima Díjátadó Gálaest napján, a „prímák”... (Bővebben)
1901. január 19-én megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Az elnöki tisztséget Iszer Károlynak a magyar labdarúgás “atyjának” ajánlották föl, Ő azonban elhárította a megtiszteltetést, ezért Jász Gézát (MFC) az MLSZ elnökének, főtitkárának Horváth Ferencet (FTC) választották meg. Az... (Bővebben)
Részlet Dr. Springer Ferenc 1899 nyarán elhangzott programbeszédéből: ... (Bővebben)
Az 1982/83-as bajnoki idény tavasza képekben . ... (Bővebben)
UEFA Kupa Ferencváros - Athletic Bilbao ... (Bővebben)
“A sporttelep az egyesület élete, ettől függ léte vagy nem léte” (Matyók Aladár, az FTC-pálya tervezőmérnöke) Az “ős otthon”, a Soroksári úti kis pálya az első évtized végére szűknek bizonyult. Az új pálya létrehozásáról az egykori FTC-évkönyvben így emlékeztek: Az 1908. évben... (Bővebben)
1982 tavasza következik. Két zöld-fehér csapat harcol a bajnoki címért: A Fradi és a Rába ETO. ... (Bővebben)
Korszakváltás. Talán kicsit nagyzolónak tűnik ezt mondani az 1981 őszén induló bajnokságra, de az biztos, hogy a hetvenes évek fővárosi hegemóniája, ezután többé nem volt érvényes. Node ebből a bajnoki idény elején még nem sok látszott előre. ... (Bővebben)
Az FTC stadion történetével, történelmével eddig adósak voltunk. Az alábbiakban a Soroksári úti pálya bemutatását tettük meg. ... (Bővebben)
Elcsalt magyar aranycipő… bajnokavatás az Üllői úton. 1981 tavasza következik. Az év, amikor visszatért a remény. A bajnok FTC tavasszal 26 pontot gyűjtött. ... (Bővebben)
Célegyenes a VB selejtezők rajtja előtt. Sikerszéria küszöbén a formálódó válogatott…magabiztosan menetel a Fradi. 1980 őszére fordul a sorozatunk. Az utolsó nagy korszak előszobájában vagyunk. ... (Bővebben)
A Tanár úr – jó helyen, rosszkor (rossz kor?) 1980 tavasza kapitányváltást hozott a magyar labdarúgásban, ki tudja hányadikat .. (én tudom: pontosan a 41. váltás volt 1902 óta, a Lakat Károlyt váltó Mészöly pedig a negyedik kapitány volt 5 éven... (Bővebben)
… Nyilasi visszavonul … Lakat Károly lesz a kapitány… európai kupában indul az FTC. Pontosan 30 éve indult a 79-80-as szezon. ... (Bővebben)
Pusztai László. Vérbeli jobbszélső. Az egyik utolsó azok közül, akik a vonal mellett játszottak. A hetvenes évek Fradija elképzelhetetlen volt nélküle. ... (Bővebben)
Toldi Géza 1973-ban ezt mondta: Szeretnék egy olyan vándordíjat felajánlani, amelyet minden évben az FTC legjobb formában lévő labdarúgója kap kiemelkedő teljesítményéért. ... (Bővebben)
„Zöld fű felett, kék ég alatt, legjobb edző dr. Lakat!” ... (Bővebben)
Münnichet egy hozzá hasonló szellemiségű elnök, Nöhrer Árpád követte az ÉDOSZ-nak hívott Fradi klubelnöki székében. ... (Bővebben)
„Az FTC valósággal nemzeti intézmény Magyarországon. Vigyáznunk kell rá. Helyesen kell vezetnünk, építenünk, hogy valóban szilárd pillére lehessen a magyar népi demokrácia sportjának”. Münnich Ferenc szavai ezek, aki 1948 márciusától 1950 januárjáig volt a Ferencvárosi Torna Club elnöke. Münnich Ferenc 1886-ban... (Bővebben)
„Derék zoknigyáros” – így jellemezte Dalnoki Jenő, a Ferencváros örökös bajnoka Nádas Adolfot, aki 1945 szeptemberétől 1948-ig bezárólag volt az FTC első embere. Ez az időszak az... (Bővebben)
Nagyon rövid ideig volt az FTC elnöke, azonban így is gyászos emlékeket hagyott maga után a zöld-fehér klub életében, hiszen személye egyet jelent a magyarországi vészkorszakkal. ... (Bővebben)
Dr. Usetty Béla 1887-ben született. A fővárosban szerzett jog- és államtudományi doktorátust, majd egy hosszabb nyugat-európai tanulmányutat követően ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1920-tól kezdve szerepelt a helyi politikában, 1926-ban parlamenti képviselő lett az Egységes Párt színeiben, 1931-ben újraválasztották a dél-pesti... (Bővebben)
1931.10.12. - 1944.12.26. Mailinger Béla ügyvezető elnök Mailinger Béláról nem lehet anélkül írni, hogy a ferencvárosi jégkorongról szót ne ejtsünk. Tudniillik az FTC klubelnöki székében Gschwindt Ernőt követő Mailinger Béla vezetésével alakult meg még 1928. október 28-án a Ferencvárosi Torna Club... (Bővebben)
Világháborús hős, a bölcsészettudományok doktora, sikeres gyáriparos és bankár, konzervatív politikus, és nem utolsó sorban a Ferencvárosi Torna Club elnöke – ezek a megállapítások mind igazak a méltatlanul keveset emlegetett Gschwindt Ernőre. Nagyapja, Gschwindt Mihály Győrből költözött fel Pestre – innen... (Bővebben)
Örömmel jelentjük, hogy új sorozatot indítunk. Olyan sorozatot, amely ugyancsak a múltba kalauzolja el az olvasót, ám olyan személyek bemutatásán keresztül, akik pozíciójuknál fogva döntő hatással voltak az egyesület működésére. Azt is örömmel tudatjuk, hogy ezt a vállalkozásunkat egy olvasónk kezdeményezte,... (Bővebben)
Az alábbi archív felvételeken az Üllői úti stadion átadásának felvételei láthatóak. ... (Bővebben)
... (Bővebben)
1996. december 1. Az év utolsó mérkőzése, és Lisztes Krisztián búcsúfellépése ... (Bővebben)
1996. november 1. Háziverseny, amire nagy reményekkel érkeztünk. ... (Bővebben)
1996. október 2. Kupanap kosárban és futballban. Ráadásul mindkét mérkőzésen vereség. A lányaink egy ponttal kaptak ki a Roncetti Kupa első fordulójában egy cseh csapattól. A focisták Dunaszekcsőn szenvedtek vereséget a helyiektől. Mentségükre legyen mondva Varga Zoli erőnléti felkészülést tartott az... (Bővebben)
1996. szeptember 14. Ferencváros - Stadler: 1-0 Szeiler- Telek - Hrutka, Limperger - Nagy Zsolt, Milovanovics, Miriuta, Arany, Nagy Norbert - Horváth, Zavadszky csere: Nyilas, Szűcs Nagyon vártam a mérkőzést, de... (Bővebben)
1996. szeptember 4. FERENCVÁROS-VÁC 3-1 (3-1) Beszéltek mindenről az elmúlt napokban. Hogy a szurkolók tüntetnek majd, a vezetőség ellen, meg fejeket követelnek azért, mert Kuntics már nem a miénk, aztán szép csendben gyülekezett a nép erre a hétközi bajnokira. Szeiler - ... (Bővebben)
A BL selejtezőre való felkészülés utolsó állomása volt a Pannatinaikosz elleni derbi. Athénban 1-1-es félidő után (két 11-essel) 3-1-re kikaptunk. Novák Dezső azonban elégedett volt, mivel a nagyon erős ellenféllel való találkozás jól szolgálta a felkészülést. Az új fiúk is... (Bővebben)
1996. július 7. Sorsoltak a BEK selejtezőkre. Mint tavaly, most is a teletexről tudtam meg az ellenfelünk nevét: IFK Göteborg. Most szerencsésebbek voltunk, mint a múlt évben. Természetesen itt már nincsenek gyenge csapatok, de azért rangsorolhatóak. Akiket mindenképpen szerettünk volna elkerülni,... (Bővebben)
1996. június 05. Az esti kezdés miatt kellemes időben játszhattak a csapatok, szép számú közönség előtt. Minden adva volt a jó játékhoz. Sanyival mentem, de Tóni is ott ült mellettünk. FERENCVÁROS-Zalaegerszeg 1-1 (0-1) Hajdú - Telek -... (Bővebben)
1998. május 04. Egész héten tervezgettem, hogy lemegyek Győrbe, aztán végül nem került sor az utazásra. Bánhatjuk, (Tónival mentünk volna) mert a csapat brillírozott. A képújságból értesültem a félidei eredményről, majd nemsokára a hírekben bemondták: FERENCVÁROS-Győri ETO FC 5-2 (3-0) Nagyon örültünk az... (Bővebben)
1996. április. 3. Kispest-FERENCVÁROS 2-2 (1-2) MAGYAR KUPA ... (Bővebben)
1996. március 1. A Tibike bemutatóedzése után, ahol nagyon szépen dolgozott, és ezért méltán kapott dicséretet tőlünk és az edzőjétől, a kosárcsarnokba “szivárogtunk” át. Mivel a játékoskijárón sikerült bejutni, nem kellett belépőt fizetnünk. Szerencse, hogy ottmaradtunk, mert a lányok... (Bővebben)
1996. február 6. A csapat Izraelből való hazaérkezés után egy nappal Spanyolországba utazott edzőtáborozni. Hogy meddig maradnak az attól függ, hogy idehaza milyen lesz az időjárás, hisz régóta nem látott nagy havazás van Magyarországon, így a pályák használhatatlanok. 1996. február... (Bővebben)
Az 1995 év sikerszériájának köszönhetően az év végi ÉV SPORTOLÓJA választáson a labdarúgóink is helyezést értek el. Világbajnokokat és Európa bajnokokat előzve meg az előkelő harmadikok lettek a csapatok versenyében. A sikerkovács Novák Dezső szintén a bronzot szerezte meg az... (Bővebben)
1995. december 5. A holnapi lesz az utolsó mérkőzés az idén. Az ellenfél!?… A most már nem csak elméletben, hanem deklaráltan is a világ legjobb csapata. Az Ajax ugyanis a múlt héten megnyerte a világkupát is. Hozzájuk kell mennünk, és helytállni... (Bővebben)
1995. november 1. A Real is természetesen már két napja Budapesten van. A küldöttséget nem akárki vezeti: Ramón Mendoza, a klub elnöke, aki megpróbálja kivezetni a Madridot a pénzügyi válságból. A Margitszigeten szálltak meg, szinte hermetikusan elzárva a világtól. Ettől függetlenül... (Bővebben)
1995. október 2. FERENCVÁROS-Csepel SC 2-1 0-0) Nagyon készültek ellenünk a csepeliek, Úton-útfélen hangoztatta edzőjük, hogy a Fradi ellen is győzni akarnak, és győzni is fognak. Optimizmusuknak az adott alapot, hogy fél éve veretlenek. Éppen tőlünk szenvedték el utolsó vereségüket, így a... (Bővebben)
1995. szeptember 09. Amikor a csapatban egyre kevesebb az egészséges bevethető játékos, főleg a védelem egysége bomlott meg, újabb elismerést kaptunk . ... (Bővebben)
1995. augusztus 1. Kedd ! Méghozzá FRADI-KEDD ! Jó néhány hónapja már. hogy minden kedden sajtónapot tart az egyesület vezetése. Ezen tájékoztatják az újságírókat és persze a közvéleményt az aktuális hírekről. Így lassan azt lehet mondani, hogy fogalommá vált a... (Bővebben)
1995. Július 1. A Nemzeti Sport egész éves osztályzatai alapján az ÉV JÁTÉKOSA címet LIPCSEI PÉTER érdemelte ki. Az átlagteljesítménye 6.25 lett, ami elsősorban az őszi kitűnő játékának köszönhető. 1995. július 5. A vezetőség és az ADIDAS aláírta a megállapodást, melynek... (Bővebben)
1995. június 1. Valószínűleg ezt a napot, majd úgy fogják emlegetni az évkönyvek, mint egy korszak végét. Igaz, a szezonból még hátravan néhány mérkőzés, az azonban már eldőlt, hogy Lipcsei Péter az Fc Portóhoz szerződött. Az aláírások sem hiányoznak már... (Bővebben)
1995. május 1. Kézis lányainknak már csak 2 pontra van szükségük a bajnoki címhez, és ezt biztos meg is fogják szerezni. Teke világbajnokunk, Grampsch Ágota (majdnem 500 fát ért el) egyéniben és párosban is országos bajnok lett. Párosban Tóthné Danka Mónikával... (Bővebben)
1995. április 1. Ferencváros-Barcelona ... (Bővebben)
1995. március 4. A kezdés előtt fél órával óriási nyüzsgés volt a stadion körül. Beérve a helyünkre, majdnem teltház, 15000 néző fogadott. ... (Bővebben)
1995. február 1. Az utolsó este a fiúk a szállodában anekdotáztak egy kicsit. A tudósítónak ez annyira tetszett, hogy külön kitért arra, milyen bensőséges volt a hangulat. Másnap reggel indulás haza. Az út 21 órán keresztül, valamint egy évszázaddal hátrafelé fog... (Bővebben)
Év eleji Sportsajtónk azzal indult, hogy az újságok élükön a Nemzeti Sporttal azon csámcsogtak, hogy vajon a Kiprich, Urbán, Petri hármas jön-e vagy nem a Ferencvároshoz. Szerintem egy percig sem volt kérdés, hogy nem. Nem biztos, hogy igazi erősítést jelentenének,... (Bővebben)
Az 1993/94 évi kiírásban ősszel a Salgótarjánt 7-4-re, a Tatabányát 1-0-ra, a ZTE csapatát 3-1 arányban győztük le. ... (Bővebben)
1989 október 23.-án az Országház erkélyéről Szűrös Mátyás viharos ünneplés közepette bejelentette: országunk neve ezentúl Magyar Köztársaság. November 22-én viszont labdarúgó MNK-forduló következik - legalábbis a versenykiírás szerint. ... (Bővebben)
Amikor meglátom azt a dátumot, hogy 1989 ősze, óhatatlanul először a rendszerváltás jut az eszembe. Utólag persze sok minden más értelmet kap, de akik tevékenyen átélték azokat a hónapokat, azoknak örökre a lelkébe ivódnak az akkori történések. A szabadság fuvallata... (Bővebben)
Simon Tibor a Ferencváros védőjátékosa szinte egyik napról a másikra besétált az NB I-be. Nem volt mögötte szépreményű serdülő és ifikor, nem tartották kiugró tehetségnek, egy ideig úgy tűnt, egy azok közül a srácok közül, akik legfeljebb valamelyik kiscsapatnál ragadnak... (Bővebben)
Labdarúgásunkról van szó. Sportvezetőket és edzőket, régi és jelenlegi játékosokat, szakembereket és rajongókat, hajdani és mai játékvezetőket kértünk meg, hogy mondják el kötődésüket és véleményüket ez igen szeretett játékról, és segítő igyekezettel beszéljenek elképzeléseikről. ... (Bővebben)
Az 1980/81-es küzdelemsorozat már a kezdet kezdetén is élénk visszhangot váltott ki. ... (Bővebben)
„Furcsa kettősség jellemezte 1988 őszét. A kezdeti szürkeséget, remek bajnoki rajt követte, és bár voltak megtorpanások a szezon alatt, a végén a második hely újra optimistává tette a szurkolókat. Vártunk a fordulatra, vártuk, hogy ismét a régi fényében tündököljön a... (Bővebben)
A Népligetben, amolyan bentlakásos rendszerben végzi előkészületeit a Ferencváros labdarúgó-csapata, amelyre őszi eredményei alapján már nem, játékosai életkorát tekintve még talán illik a “csikócsapat” jelző és megítélés. Vasárnap este például 21 órára kellett “bevonulniuk” a játékosoknak. Rákosi Gyula vezetőedző tehát... (Bővebben)
Ha van helyzet, s ha nincs? ... (Bővebben)
Már egészen fiatalon berobbant ... (Bővebben)
Ma ünnepli 40. születésnapját Wuko. Pályafutásának ismertetése mellett (Ma ünnepli 40. születésnapját Wukovics László), az alábbiakban közlünk egy 1988-ban megjelent cikket, mely az akkor mindössze tizennyolc éves tehetséges játékosról szól, mely a bemutatkozását követően jelent meg a Labdarúgás magazinban. Érdekessége... (Bővebben)
A nyolcvanas évek bőven gondoskodtak arról, hogy akik azokban az időben élték fiatalságukat, azoknak sok minden maradt meg az emlékeikben. Flashdance, Madonna, Misa maci, Europe, válltömés, márványfarmer, cicanadrág, csuklószorító, bokavédő minden mennyiségben! Bizonyára sokan emlékszünk még arra, amikor nehezen elérhető... (Bővebben)
Közelmúltunk sorozatunkban az egyes szezonok lezárásaként egy videoklipet is átnyújtunk. Az elmúlt napokban részletesen elemeztük az 1987 őszi és az 1988 tavaszi szezonját, majd korabeli interjúkkal próbáltuk minél jobban feleleveníteni a vonatkozó időszakot. A mostani videóval szeretnénk egy rövid kis zenés... (Bővebben)
Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az 1987 őszi forduló befejezésével a Fradi közönsége egy „új dimenzióba” lépett, és megpróbálta az álmait és a vágyait a klub vezetésére plántálni. Nehéz időszak volt, az egész nyolcvanas évek egy lidércnyomással értek fel,... (Bővebben)
Az ismert közmondás - Az alma nem esik messze fájától - csak részben igaz Albert I. Flórián és fia, Albert II. Flórián (20 éves) esetében. Az egykori aranylabdás gólzsák, jelenleg a Ferencváros NB I-es labdarúgó-csapatának szakosztályi igazgatója egy éve még... (Bővebben)
Folytatjuk Közelmúlt c. sorozatunkat. Mielőtt azonban rátérnénk az 1988 tavaszán történt eseményekre, idézünk fel egy Keller interjút a holtszezonból. Albert Flóriánnak, az FTC szakosztály-igazgatójának a szezonkezdés előtt a legtöbb gondot Keller József bevonulása jelentette. Mint a szakvezető hangoztatta, a szőke hátvéd... (Bővebben)
Folytatjuk Közelmúlt c. sorozatunkat. Mielőtt azonban rátérnénk az 1988 tavaszán történt eseményekre, a tegnapi Keller interjú után, ma idézzünk fel egy beszélgetést Pintér Attilával. Pintér Attilának sok mindent jósoltak a szurkolók. Kezdetben szép jövőt s boldogok voltak a Fradi... (Bővebben)
Amikor egy csapat számára kedvezőtlenül ér véget a bajnokság, pillanatok alatt elindulnak a találgatások. Menesztik az edzőt, jönnek új játékosok, mennek azok, akikkel a szurkolók elégedetlenek voltak? 1987-ben az internet még csak kísérleti jelleggel működött Amerikában ... (Bővebben)
Közelmúltunk sorozatunkban az egyes szezonok lezárásaként egy videoklipet is átnyújtunk. Az elmúlt napokban részletesen elemeztük az 1986 őszi és az 1987 tavaszi szezonját, majd korabeli interjúkkal próbáltuk minél jobban feleleveníteni a vonatkozó időszakot. A mostani videóval szeretnénk egy rövid kis zenés... (Bővebben)
1986 őszi beszámolónkat azzal fejeztük be, hogy a nem éppen sikeres ősz utolsó mérkőzése után a szurkolók már azt kezdték el mérlegelni, hogy télen vajon kiket fogunk igazolni. Azzal mindenki egyetértett, hogy meg kell erősíteni a csapatot, de a szurkolók... (Bővebben)
Folytatjuk Közelmúlt c. sorozatunkat. Mielőtt azonban rátérnénk az 1987 tavaszán történt eseményekre, két interjút idézünk fel 1987 márciusából. ... (Bővebben)
Négy perc kellett csupán ahhoz, hogy egy álom a semmivé váljon. Amiben egy ország reménykedett az pillanatok alatt foszlott szét és a világbajnoki reményeink nagyon hamar zuhantak vissza a magyar foci mindennapos valóságába. Ferencvárosi játékos nem volt Mexikóban, így a csapat... (Bővebben)
Az MNK 1976/77. évi kiírása sok újdonsággal szolgált. A csapatok 18 csoportban játszottak oda-vissza alapon. A 18 csoportgyőztes a továbbiakban két, egyenként négyes és két ötös csoportban folytatta a mérkőzés-sorozatot. A négy csoport győztesei az FTC, Vasas, Újpesti Dózsa és... (Bővebben)
A Népsport 1973. április 14-i számában örömmel olvashatták a labdarúgás rajongói: majdnem kész az új kupa! A tény közismert, a magyar labdarúgó-kupát, amely több évtizeden át szolgálta a magyar labdarúgást, egy Ferenc körúti kirakat ablakából ellopták, és a tettesek ismeretlenek. A... (Bővebben)
Ebben az időszakban háromszor nyert bajnoki címet a Ferencváros (1964, 1967, 1968), megnyerte a VVK-t (1964/65), majd döntőt játszott ugyanebben a kupasorozatban (1967/68) illetve az UEFA kupában is eljutott az elődöntőig (1971/72). Nézzük, hogy mi történt a Magyar Népköztársaság Kupában... (Bővebben)
1951-ig szünetelt a Magyar Kupa, majd az MLSZ Magyar Népköztársasági Kupa néven újraindította a sorozatot. Az 1951/52 évi sorozatban Pécsett, a helyi Lokomotiv győzte le a Bp. Kinizsit, ezzel kiestünk a kupasorozatból. Az 1952/53 évi sorozatban a Csepeli Vasas jelentette... (Bővebben)
1961. november 12., FTC – Dorog 2:0 ... (Bővebben)
Az újonc Juhász Pista négy gólja és az öreg tribün búcsúja ... (Bővebben)
1968. szeptember 7. FTC – Honvéd 1:0 ... (Bővebben)
Varga Zoli Focisuli – avagy hányféleképpen lehet nagy gólt szerezni 1968. augusztus 27. Ferencváros – Tatabánya 4:1 Ezt a meccset azután játszották, hogy a szovjet tankok bevonultak Prágába – a magyar tankok pedig a Felvidékre. De még az ottani magyarok sem örültek... (Bővebben)
1963. május 12. Tatabánya, Tatabánya – Ferencváros 0:3 ... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK 1957. tavaszán a Szeged elleni 3:0-ás győzelem után mindenki fantáziája és vérmérséklete szerint várhatta a folytatást. ... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK ... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK ... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK (vagy hallgatták rádión). Az 1956-os év végére az októberi reményekből nem sok maradt. A kevés pozitívumok egyike volt, hogy a Fradi újra Fradi. Ebben a bizonytalan időszakban a Fradi... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK. Az 1956-os év átigazolási időszaka reménykedést és idegeskedést hozott. Reménykedést, hogy ilyen szép eredmény után biztosan jobban tudunk erősíteni, és idegeskedést, hogy ne vigyenek el senkit. De végül is komoly... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK. Az előző részben említett nagyarányú győzelmek úgy látszik elbizakodottá tettek mindenkit, mert a következő fordulóban csak 1:1-et tudtunk kikínlódni az Izzóval. Ugyanakkor a Vasas legyőzte a Győrt (ha nehezen... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK. Az őszi idény biztatóan indult. Dalnoki és Dékány meggyógyultak. Ugyan egyenlő pontszámmal álltunk a 3. helyen a Vasassal a „két nagy” mögött 22-22 ponttal, de úgy éreztük, biztosan meglesz a... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK. A tornagyőzelem után jött az első vereség. Kertész nélkül játszva 1:2 a Vasas ellen. Gólunkat az ezúttal jobbszélsőt játszó Ombódi lőtte. ... (Bővebben)
Mottó: CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK, DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK. A Honvéd-meccs után két sima győzelem jött. A Dózsa-verő Dorogot (ami akkor jó középcsapat volt, két A és néhány B válogatottal) sima 3:1-gyel küldtük haza. Arról emlékezetes, hogy először hallottam csalódott... (Bővebben)
Mottó: “CSAK EGY MECCSET JÁTSZOTTAK DE ANNYI MECCSEMLÉK VAN, AHÁNYAN LÁTTÁK.” Mielőtt bárki szemrehányást tenne nekem, hogy milyen régi dolgokról emlékezem meg, szeretném leszögezni azt a lélektani és biológiai törvényszerűséget, hogy a magamfajta 70 körül járó ember sokkal jobban emlékszik 40-50-60 évvel... (Bővebben)
Az előző részben még csak reméltük, hogy sorozat lesz, mára már bizonyosak lehetünk benne. ... (Bővebben)
1954-ben voltam először Fradimeccsen. Azóta lejátszottak néhány ezret. De mindenkinek vannak olyan mérkőzései, amelyre évtizedek múltán is visszaemlékszik. Lehet, hogy nem is volt jelen, csak TV-ben látta vagy rádión hallgatta. Remélem, más is követi példám, és így egy feltehetően érdekes,... (Bővebben)
MAGYAR KUPA 1942/43: CSAK 10 PERCIG VOLT KUPAHANGULAT A vasárnapi kupadöntővel befejeződött az 1942/43. évi labdarúgó idény. A Ferencváros csapata 3-0 arányban verte a jóképességű vidéki ellenfelét, és ezzel további egy évre védője maradt a nagyértékű vándordíjnak, némileg kárpótolván hatalmas szurkolótáborát... (Bővebben)
MAGYAR KUPA 1940/41: 1941-ben szenzáció számba ment, hogy a Gázgyár az Üllői úti pályán 3-2-re legyőzte a Ferencvárost! A mintegy 16000 néző nem akart a szemének hinni, de tény volt, hogy a kis csapat a Fradit a kupából elbúcsúztatta. Kemenessy Sándor a... (Bővebben)
MAGYAR KUPA 1933/34: A profi csapatok a világbajnokság miatt visszaléptek a Magyar Kupától, s ebben a kiírásban csak a második vonal, az amatőr csapatok szerepeltek. A kupát a Soroksár nyerte. MAGYAR KUPA 1934/35: KUPAGYŐZELEM TIZENEGYESSEL… Ferencváros - Hungária: 2-1 Fölényes, de meddő csatárjáték után... (Bővebben)
A Ferencváros marokkói túráját követően hajóra szállt és portyáját Portugáliában folytatta. ... (Bővebben)
23 éve küzdenek csapataink a Magyar Kupáért, és tizenötödször állottak fel döntőre azok a csapatok, amelyek méltónak bizonyultak az egész évi küzdelem után erre a díszes, nagy jelentőségű szerepre. De a Magyar Kupa megalapítása óta nem volt még eset arra,... (Bővebben)
MAGYAR KUPA 1927/28: Három mérkőzésen 29! lőtt gól … 1929 februárjában tíz nap alatt lőtt húsz gólt a Fradi. Először a III. kerület csapatát 11-1, majd a Dorog csapatát 9-0 arányban gázolták le Turayék, de továbbra sem hagyták alább a gólgyártással:... (Bővebben)
MAGYAR KUPA 1921/22: Hét évi szünet után folytatódtak a kupamérkőzések. A negyeddöntőben a Győri ETO csapatát 7-0-ra, majd az elődöntőben a III. Kerület csapatát 4-0-ra vertük, ezután következett a döntő illetve a döntők, mert az első mérkőzés döntetlennel (2-2) zárult... (Bővebben)
A Magyar Kupa kiírása az 1909. augusztus 13-ai MLSZ ülésen történt meg, évek alatt eljutva az ötlettől a megvalósulásig. 1909 őszén gyűjtést indítottak a kupa elkészítéséhez szükséges összeg előteremtésére. Az első mérkőzést 1909. november 21-én játszotta le a Litográfia FC és... (Bővebben)