Az első profi csapat. Újabb Fradisták a válogatottban. Meggyengült Kispest és egyre izmosodó UTE. Bródy hazatér… címszavakban az 1920/21-es szezon. ... (Bővebben)
Két szomorú esemény árnyékolja be 1920 őszét. A korabeli sajtót idézzük. ... (Bővebben)
A három alkalommal kiírt hadibajnokság után ismét békebajnokságot szervezett a szövetség, amely újra bonyodalmakat hozott a résztvevő csapatok számának meghatározásánál, ugyanis voltak olyan egyletek, akik a háborús időkben szüneteltették működésüket, de az 1914 előtti eredményeik alapján jogot formáltak az első... (Bővebben)
A szövetség újra hadibajnokságot írt ki. A Fradi csak egyetlen vereséget szenvedett a bajnokságban, sőt az egész tavaszi bajnoki szezonban is csak kétszer találtak az ellenfelek Szamosy kapujába. ... (Bővebben)
Hadibajnokságként került megrendezésre az 1917/18 évi szezon is. Az MLSZ új szabályt hozott: azt a csapatot, amelyik nem áll ki a bajnoki mérkőzésére, kizárják a bajnokságból. Az FTC - MTK vita folytatódott… ... (Bővebben)
A csapatok utoljára 1914 júniusában küzdöttek bajnoki pontokért. Két évi szünet után az MLSZ 1916/17-re ismét kiírta a (hadi)bajnokságot. ... (Bővebben)
Győzött a csapat az Auguszta serleg küzdelmeiben, de ami fontosabb, hogy az MTK részvételével lezajlott Ligabajnokságban is megelőzte a Fradi a riválisát. Az 1915/16-os szezonban továbbra sincsenek bajnoki küzdelmek, az egyesületi vezetők kollégiuma egyfordulós hadi körmérkőzés-sorozatot ír ki. ... (Bővebben)
1914 nyarán kitört a világháború és ahelyett, hogy eltüntette volna a klubok közötti ellentéteket, még inkább kiélezte. Az MLSZ nem írta ki a bajnokságot. A két nagyegyesület bajnokságot pótló díjmérkőzés sorozatot hozott létre. Az FTC köré csoportosuló csapatok az Auguszta... (Bővebben)
Az FTC nyolc bajnoki címmel, ötszörös címvédőként indult az új bajnokságnak, amely az első világégés előtt az utolsó befejezett bajnokság volt. Az MTK mellett a Törekvés csapatával kellett megküzdeni a dobogós helyekért. A kupában nem indult el a csapat az... (Bővebben)
Tíz csapattal indul az 1912/13 évi szezon. A bajnokság esélyese, a négyszeres címvédő FTC. ... (Bővebben)
1911. december 20. - 1912. január 15. ... (Bővebben)
A magyar labdarúgó válogatott az első tíz évben a Millenárison (egyszer a Margitszigeten) játszotta hazai mérkőzéseit más létesítmény híján. 1911. februárjában átadásra került az FTC Üllői úti sporttelepe, így a válogatott új helyszínen, nagyobb közönség előtt léphetett pályára. 1911. október 29.-én... (Bővebben)
Az ezévi bajnoki szezonban a legnagyobb ellenfél ismét az MTK ... (Bővebben)
Ugyan a bajnoki év tele volt izgalmakkal, de egyetlen ponton nem volt vita az immár tízcsapatos első osztályban: azon, hogy ki lesz a bajnok. A Fradi az őszi szezon végi botladozást javítva, egyre javulva, nyugodtan, szinte kényelmes biztonsággal szerezte meg... (Bővebben)
A MAC és a BTC már nem tud beleszólni a bajnoki elsőségbe, amiért csak két csapat, az FTC és az MTK fut versenyt a kilenccsapatos első osztályban. A Fővárosi TC, TTC néven szerepelt ettől a szezontól. ... (Bővebben)
Most kezd kialakulni az első olyan magyar klubcsapat, amely valóban klassziscsapatnak nevezhető. Az a csapat, amely világviszonylatban is megállta a helyét. Ez a kialakulás természetesen nem ment egyik napról a másikra. Sok próbálkozás és zökkenő után érkezett el odáig, hogy... (Bővebben)
Ezúttal kilenc fővárosi egylet indult az első osztályban, a csapatok közt volt újra a kétszeres bajnok piros-fehér alakulat, a BTC, de a bajnoki elsőségért az előző szezonhoz hasonlóan, ismét az FTC, MTK, MAC hármas indult harcba. ... (Bővebben)
A Postás visszalépett a bajnokságtól, sőt kilépett az MLSZ-ből is, tagjai lemondtak a szövetségben viselt tisztségeikről. A nemzeti bajnokság első osztálya nyolc csapattal vágott neki az átszervezett idénynek. ... (Bővebben)
Éveken át dúló vita után az MLSZ elhatározta, hogy áttér a tavaszi-őszi beosztásról, az őszi-tavaszi rendszerre. Az új bajnokságot az 1906/07 terminusra vezette be a szövetség, így 1906 tavasza üresen maradt volna. ... (Bővebben)
A nemzeti labdarúgó bajnokság első osztálya ismét kilenc csapattal vágott neki a küzdelmeknek. Ebben az esztendőben jutott fel a később örök ellenfél Újpest csapata, de ekkor még nem ők, de nem is a BTC vagy az MTK, hanem a Postás... (Bővebben)
Az MLSZ döntésének következtében páratlan létszámmal, kilenc csapattal indult az első osztályú bajnokság, ugyanis az egy kieső csapat helyett a másodosztályból két csapatot engedett feljutni. Ahogy az elmúlt esztendőben, úgy ebben a szezonban is a címvédő FTC, a kétszeres bajnok... (Bővebben)
Bővült az első osztályban induló csapatok száma. Az eddigi öt csapat helyett ebben a szezonban már nyolc alakulat küzdött meg a bajnoki címért, a dobogós vagy éppen a bennmaradást jelentő helyekért. ... (Bővebben)
Az első osztályú bajnokság ugyanabban a rendszerben folytatódott, mint az első évben. A résztvevő öt csapat a naptári év szerint, tavaszi-őszi rendszerben játszott egymással, oda-visszavágós alapon. A bajnoki kiírás szerint az utolsó két helyezettnek a II. osztály első két helyezettjével... (Bővebben)
1901. január 19-én megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Az elnöki tisztséget Iszer Károlynak a magyar labdarúgás “atyjának” ajánlották föl, Ő azonban elhárította a megtiszteltetést, ezért Jász Gézát (MFC) az MLSZ elnökének, főtitkárának Horváth Ferencet (FTC) választották meg. Az... (Bővebben)
Részlet Dr. Springer Ferenc 1899 nyarán elhangzott programbeszédéből: ... (Bővebben)