Polgár Gyula
A kitűnő alakú, erős fizikumú Polgár a legsokoldalúbb labdarúgóink közé tartozott. A válogatott csapatban hét szerepkörben is játszott. (A hátvédhármas mindhárom, a két szélsőfedezet, továbbá a középcsatár és balösszekötő helyén.) Tulajdonképpen csatárnak indult, de Korányi I emlékezetes lábtörése alkalmával (1933-ban az 1:0-ás olasz—magyar mérkőzésen) kiderült, hogy a védelemben sokkal jobban érvényesülnek kitűnő adottságai. A roppant gyors „Drumi” mindkét lábbal nagyszerűen rúgott és pompásan fejelt. Kifogástalanul szerelt, jól indított és veszélyesen lőtt kapura is. A második világháború idején a korszerű labdarúgás útjára lépő magyar válogatott első nemzetközi színvonalú középhátvédje lett.
73 éve léptek pályára Sárosiék a világbajnoki döntőben
1938. június 19-én Magyarország és Olaszország csapatai mérkőztek meg a világbajnoki címért.
A magyar csapat világbajnoki keetében 8 ferencvárosi játékos is szerepelt: Háda, Korányi, Lázár, Polgár, Sárosi III., Toldi, Bíró és Sárosi I. Tovább olvasom
Fradista anekdoták: Zágráb igen, Madrid nem
Cudar hidegben utazott a Ferencváros Zágrábba 1940 karácsonyán. Eszkimókra emlékeztető, sokszorosan bebugyolált utasok topogtak a pályaudvaron. A csomagszállító motoros kézikocsik befagytak a minusz 20 fokban. Egyébként az emberek is.
Egy kivétellel. Kucsmás, csizmás atyafi nézegette érdeklődve a cihelődő labdarúgókat. Reszelte a kíváncsiság, végül odafordult egy pesti úrhoz. Tovább olvasom
Magyarok a futball-világbajnokságokon
Albert Flórián (1941)
1962-ben három, 1966-ban négy mérkőzésen játszott.
Világviszonylatban is a legnagyobb futballisták közé tartozott. Egész pályafutása alatt a Ferencvárosban játszott. Tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban, s rögtön két gólt lőtt. Egy évre rá már a nagyválogatottban terelgette a labdát. Tovább olvasom
Az FTC VB ezüstérmes labdarúgói
Az elfeledett ezüstérem.
Míg az Aranycsapat berni ezüstérméről nincs magyar ember, aki ne tudna, addig a tizenhat évvel korábbi, párizsi sikerre már csak a futballt szerető szurkolók egy része emlékezik. Olyan ember aki feltudná sorolni a csapattagok nevét még kevesebb. Tovább olvasom
1943.XII.5. Ferencváros – BSZKRT 4:1
Könnyen győzött a Beszkárt ellen a Ferencváros Tovább olvasom
POLGÁR – PIOLA…
Polgár Gyula visszaemlékezése 1940 legnagyobb párharcáról
Tovább olvasom
Így pihent Polgár Gyula
Izomláz nélküli hetek és “Gyeplő” kieresztés Kisteleken.
Tovább olvasom
Gyetvai az év legjobbja…
…2. Kispéter, 3. Polgár…
Tovább olvasom
A Fradi bécsi vereségének utózöngéi és…
…Polgár a miniszteri biztosnál a múltheti “szanatóriumi” látogatása miatt.
Tovább olvasom
1939.VI.11. Bocskai – Ferencváros 3:12
Jégeső – góleső Tovább olvasom
1939.V.29. Ferencváros – Salgótarján 13:0
Gólzápor az Üllői-úton Tovább olvasom
1937.XI.28. Ferencváros – ETO 5:1
Ferencváros – ETO 5:1 (4:0)
Üllői-úti sporttelep – 4.000 néző – Bíró: Juhász Attila dr. Tovább olvasom
1936.VIII.23. Er-So – Ferencváros 1:5
Volt minden az erzsébeti nyitányon: botrány, tizenegyes, kiállítás, csak futball nem. Tovább olvasom
1935 – Fradi mezben a válogatott
1935. április 14., Zürich, SVÁJC-MAGYARORSZÁG 6:2 (4:0)
vezette: Lewington (angol)
Góllövő: Cseh 61., 72.
Magyarország: Hóri (Újpest) – Polgár (Ferencváros), Sternberg (Újpest) – Palotás (Bocskai), Sárosi (Ferencváros), Lázár (Ferencváros) – Rökk (Budai 11), Vincze (Újpest), Avar (Újpest), Cseh (Hungária), Titkos (Hungária)
Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr.
„Siralmas játék – katasztrofális vereség!” – olvashatjuk a Nemzeti Sportban. A kitűnően játszó svájciak félidőben már 4:0-ra vezettek. Ezúttal a játékvezetőre sem lehetett panasz. A magyar játékosokra annál több . . . Tovább olvasom
1934.V.13. Ferencváros – Kispest 7:4
Újra játszott Korányi, míg Sárosi megsérült Tovább olvasom



















HOZZÁSZÓLÁSOK