Bamba, Rongylábú, Kocka, Császár és Szoki …
A magyar labdarúgás legtöbb bajnoki összecsapását hozta a Ferencváros és az Újpest 107 éves rivalizálása. A két csapat 208. bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
dr. Sárosi György – Kézzel írt emlékezés
dr. Sárosi György közelgő századik születésnapjának méltó megünneplésére szeretném felhívni minden Fradista figyelmét, írásommal. A megemlékezések legszebb pillanata az lenne, ha a hamvait Genovából haza hoznánk, és magyar földön a pesti családi sírban helyeznénk örök nyugalomra. dr. Sárosi György minden idők egyik legkiválóbb labdarúgója volt. Tovább olvasom
A Honvéd látogat az Üllői útra
A két csapat 189. bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Tizedik éve veretlenek vagyunk hazai pályán
“Az 5. percben már vezetést is szerez a Fradi! Sárosi dr. a félvonal közelében hosszú labdát vág ki Sipos elé. A labda elsuhan a debreceni védők feje felett és Sipos nagyszerű ütemben ugrik ki a labdára. A vendégcsapat védői már nem tudják behozni és nyugodtan ívelheti a labdát középre. A befutó Lakatnak jól jön a fejére a labda és ő 8 lépésről a kifutó Nagy I mellett az üres hálóba fejeli a labdát. 1:0-ra vezet a Ferencváros.”
Az alábbi jelenet 10 ezer néző előtt zajlott le az Üllői úton 1943. szeptember 5-én.
A két csapat 75. (az Üllői úton a 34.) bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Magyar Kupa beharangozó
A Szolnok elleni mérkőzéssel megkezdjük szereplésünket a Magyar Kupa 2011/12 évi kiírásában. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
dr. Sárosi György
SÁROSI I (STEFANCSICS) György dr. (1912), a Ferencváros FC középfedezete és belsőcsatára, 1931 és 1943 között 62 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 42 gólt szerzett. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
A három évtizeddel ezelőtt népszerű „Gyurka” labdarúgósportunk legkiválóbb egyéniségeinek egyike. Még ifjúsági korban volt, amikor Orth György így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!” Sárosi valóban Orth-szerű adottságokkal és képességekkel rendelkező játékossá vált. Kitűnő fizikai felépítése mellett tökéletes technikai-taktikai felkészültsége és nagy játékintelligenciája volt. Élvonalbeli pályafutását középfedezetként kezdte. Már 20 esztendős korában karmesterként irányította nemcsak a Ferencváros, hanem a válogatott csapat játékát is. Kitűnően támogatta a csatársor munkáját. Hosszabb távolságra is hajszálpontos átadásokat juttatott társaihoz. Bátran tört előre és lövésekre is vállalkozott. A védekezésben szintén teljes értékűnek bizonyult. A közelharcot ugyan lehetőleg elkerülte, de kivételes ütemérzékével és pompás fejjátékával a labdát csaknem mindig elcsípte ellenfelei elől. Hamarosan kiderült, hogy a támadósorban szintén kiemelkedő teljesítményre képes. Irányítókészségét, helyzetfelismerését, mint csatár is maradéktalanul érvényesítette. Ehhez járult még nagy gólképessége. A helyzetek előkészítésében és kihasználásában egyaránt mesternek bizonyult. Korának legjelesebb játékosai között emlegették Európa-szerte és világklasszis labdarúgónak ismerték el. 1937. június 20-án, a Közép-Európa—Nyugat-Európa mérkőzésen (3:1) a Közép-Európa együttesének balösszekötője, egyben csapatkapitánya is ő volt. Több kitűnő alakítása közül az 1937. szeptember 19-én, a Csehszlovákia elleni középcsatár-játéka emelkedik ki. A 8:3 arányú nagy győzelemből hét góllal vette ki a részét! Ezt a „rekordot” azóta sem érte el magyar labdarúgó válogatott mérkőzésen. 1935-ben az osztrákok ellen (6:3) három gólt szerzett. A II. világháború után még egy ideig az élvonalban szerepelt. A negyvenes évek végén — öccséhez hasonlóan, szintén engedéllyel — Olaszországba távozott.
Meglesz-e zsinórban a tizenegyedik?
A két csapat 108. bajnoki mérkőzése következik. Zsinórban tizenegyedik bajnoki győzelmünket arathatjuk a Haladás ellen. Nagy Tamás az FTC történetének ötödik edzője, aki a Haladás ellen ül le először a kispadra az élvonalban. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Kispestre látogat a csapat
A két csapat 188. bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Dorog és Torino között
Mészáros József a VVK győzelemről. Tovább olvasom
73 éve léptek pályára Sárosiék a világbajnoki döntőben
1938. június 19-én Magyarország és Olaszország csapatai mérkőztek meg a világbajnoki címért.
A magyar csapat világbajnoki keetében 8 ferencvárosi játékos is szerepelt: Háda, Korányi, Lázár, Polgár, Sárosi III., Toldi, Bíró és Sárosi I. Tovább olvasom
Győzelem 65 év után?
“A Ferencváros első támadását Sárosi dr. éles fejessel küldi a kapu mellé, de a 4-ik percben már megvan a Ferencváros első gólja. Pósa futtatja Gyetvait, az nagy előnnyel kanyarodik a kapu felé, aztán futtában remek lövést küld a bal felső sarokba, amely után Horváth hiába nyúl. A labda hálót ér. 1:0-ra vezet a Ferencváros.” – írta a 1939. február 19-én lejátszott mérkőzésről a korabeli sportsajtó.
A két csapat 20. első osztályú bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Zöld-fehér legendák arcképcsarnoka: Gyurka
A Ferencvárosi Torna Club ma 112 éves. Ez idő alatt számtalan olyan sikert értek el sportolóink mellyel örökre bevésték nevüket a halhatatlan Fradisták márványtáblájába. Szerkesztőségünk a Fradi nagy családjának történetéből a labdarúgás múltját dolgozza fel. Hisszük azt, hogy ha nincsenek emlékek, az olyan, mintha nem is léteztünk volna. Az emlékekkel úgy vagyunk, mint a fényekkel, minél távolabbról világítanak, annál jobban ragyognak. De a fény elinal a világegyetem horizontján ha nem gyűjtjük össze azért, hogy felhasználva az energiáját, világítsunk a jelenünk megértéséhez.
A képek és a videók bármennyire is tudnak mesélni, tudjuk, hogy csak a teret lehet fölidézni és fölépíteni. A gondolatok és érzelmek soha többé nem állnak össze pontosan ugyanolyan vegyületté, mint amilyenné aznap, akkor, abban az órában voltak. Mégis vállalkoztunk arra, hogy a Ferencvárosi labdarúgás legendáiról az írott megemlékezéseken túl a multimédia keretén belül is örök emléket állítsunk. Tovább olvasom
A 200. örökrangadó következik
A két csapat 200. (a Hungária körúton a 64.) bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Pluhár István
KI VOLT PLUHÁR ISTVÁN?
Válogatott futballista, újságíró, rádiótudósító, igazi jó barát és ami a legfontosabb egy személy megjelölésénél: “igaz, jóérzésű, jólelkű magyar ember”!
“Pista bácsi” értette a futballt és ezt nemcsak mi játékosok vettük észre, hanem elismerte mindenki.
Mint rádiótudósító megelőzte korát, mert úgy írta le, úgy mondotta el az eseményeket a pályán, hogy mindenki mindent “látott” maga előtt. Ugyanúgy, mint a televízióban látjuk ma a mérkőzéseket. Tovább olvasom
Fradista anekdoták: Zágráb igen, Madrid nem
Cudar hidegben utazott a Ferencváros Zágrábba 1940 karácsonyán. Eszkimókra emlékeztető, sokszorosan bebugyolált utasok topogtak a pályaudvaron. A csomagszállító motoros kézikocsik befagytak a minusz 20 fokban. Egyébként az emberek is.
Egy kivétellel. Kucsmás, csizmás atyafi nézegette érdeklődve a cihelődő labdarúgókat. Reszelte a kíváncsiság, végül odafordult egy pesti úrhoz. Tovább olvasom
Fradista anekdoták: dr. Sárosi György
Tartalékosan
Nagy kedvvel, fényesen ragyogva futballozott egy bajnokin Sárosi György, a Fradi védjegye, üdvöskéje. Fél tucat góllal terhelte meg az ellenfél hálóját.
A vesztes fél bánatos szívű szurkolója panaszkodott.
— Így könnyű. A Fradi a legjobb csapatával állt ki, mi pedig tartalékosan…
— Miért? Ki hiányzott maguknál? Tovább olvasom
Örökrangadó következik az Üllői úton
A két csapat 199. (az Üllői úton a 72.) bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Fradista anekdoták: Markos Imre és a magyar válogatott zöld-fehérben

Hangképek a Markos-show-ból.
Mai szóhasználattal azt mondhatnók: „óriási fazon”. Igen, ez ráillik Markos Imrére. A Bocskai pöttöm, de annál nagyobb tudású jobbszélsője nem tartozott éppenséggel a szószátyárok közé, de ha megszólalt — felderültek az arcok. Kéthetes túrára minimum 10 kiló kolbásszal és 5 kiló szalonnával állított be. Amint lepakolta a cókmókját, fájdalmasan jelentette be: Tovább olvasom
Gyurka
SÁROSI I (STEFANCSICS) György dr. (1912), a Ferencváros FC középfedezete és belsőcsatára, 1931 és 1943 között 62 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 42 gólt szerzett. 1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, valamint az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
A három évtizeddel ezelőtt népszerű „Gyurka” labdarúgósportunk legkiválóbb egyéniségeinek egyike. Még ifjúsági korban volt, amikor Orth György így nyilatkozott róla: „Megvan az utódom!” Sárosi valóban Orth-szerű adottságokkal és képességekkel rendelkező játékossá vált. Kitűnő fizikai felépítése mellett tökéletes technikai-taktikai felkészültsége és nagy játékintelligenciája volt. Élvonalbeli pályafutását középfedezetként kezdte. Már 20 esztendős korában karmesterként irányította nemcsak a Ferencváros, hanem a válogatott csapat játékát is. Kitűnően támogatta a csatársor munkáját. Hosszabb távolságra is hajszálpontos átadásokat juttatott társaihoz. Bátran tört előre és lövésekre is vállalkozott. A védekezésben szintén teljes értékűnek bizonyult. A közelharcot ugyan lehetőleg elkerülte, de kivételes ütemérzékével és pompás fejjátékával a labdát csaknem mindig elcsípte ellenfelei elől. Hamarosan kiderült, hogy a támadósorban szintén kiemelkedő teljesítményre képes. Irányítókészségét, helyzetfelismerését, mint csatár is maradéktalanul érvényesítette. Ehhez járult még nagy gólképessége. A helyzetek előkészítésében és kihasználásában egyaránt mesternek bizonyult. Korának legjelesebb játékosai között emlegették Európa-szerte és világklasszis labdarúgónak ismerték el. 1937. június 20-án, a Közép-Európa—Nyugat-Európa mérkőzésen (3:1) a Közép-Európa együttesének balösszekötője, egyben csapatkapitánya is ő volt. Több kitűnő alakítása közül az 1937. szeptember 19-én, a Csehszlovákia elleni középcsatár-játéka emelkedik ki. A 8:3 arányú nagy győzelemből hét góllal vette ki a részét! Ezt a „rekordot” azóta sem érte el magyar labdarúgó válogatott mérkőzésen. 1935-ben az osztrákok ellen (6:3) három gólt szerzett. A II. világháború után még egy ideig az élvonalban szerepelt. A negyvenes évek végén — öccséhez hasonlóan, szintén engedéllyel — Olaszországba távozott.
Sírt a kapus
Amikor Orth György, úgy a húszas évek végefelé hazalátogatott Magyarországra, vékony, barna fiúra hívták fel a figyelmét. Orth végignézte a fiatal Stefancsics Gyurka játékát Tovább olvasom
Magyarok a futball-világbajnokságokon
Albert Flórián (1941)
1962-ben három, 1966-ban négy mérkőzésen játszott.
Világviszonylatban is a legnagyobb futballisták közé tartozott. Egész pályafutása alatt a Ferencvárosban játszott. Tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban, s rögtön két gólt lőtt. Egy évre rá már a nagyválogatottban terelgette a labdát. Tovább olvasom


































HOZZÁSZÓLÁSOK