Bamba, Rongylábú, Kocka, Császár és Szoki …
A magyar labdarúgás legtöbb bajnoki összecsapását hozta a Ferencváros és az Újpest 107 éves rivalizálása. A két csapat 208. bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Schlosser Imre
Schlosser Imre
Az FTC, az MTK, a Wiener AC, majd a Ferencváros FC balösszekötője, 1906 és 1927 között 68 mérkőzésen játszott a válogatott csapatban és 59 gólt ért el. Tagja volt az 1912. évi olimpiai tornán vigaszdíjnyertes magyar együttesnek.
A „karikalábú”, nyúlánk, jellegzetes mozgású „Slózi” labdarúgósportunk kiemelkedő egyénisége, nagyszerű képességű képviselője. A magyar játékosok közül az ő hírneve kelt először szárnyra Európa-szerte. Nemcsak kiváló képességeivel, hanem szerény, rokonszenves magatartásával és sportszerű játékmodorával is számtalan hívet szerzett a labdarúgásnak. Szereplésének legnagyobb jelentősége talán éppen játékának óriási népszerűsítő hatásában kereshető. Fénykorában, legalább egy évtizeden át, sok ezer érdeklődő — a fővárosban és vidéken egyaránt — az ő kedvéért zarándokolt ki hétről hétre a pályákra. (Ezek a nézők azután fokozatosan a labdarúgósport hűséges híveivé váltak.) „Slózi” ugyanis nagyon tudott — futballozni! Bár erősen ballábas volt, a labdát kifogástalanul kezelte, ördöngösen cselezett, fáradhatatlanul dolgozott, önzetlenül osztogatott a mezőnyben.
Gólképesség terén — Schaffer feltűnéséig — vetélytárs nélkül állt a magyar labdarúgásban. Minden helyzetből, közelről és távolról, lábbal és fejjel egyaránt nagy biztonsággal vette célba a kaput. Sikereinek csúcsán, a népszerűség sugárözönében is egyszerű, mindig becsületesen, odaadóan küzdő tagja maradt klubcsapatának és a válogatott tizenegynek. Ennek köszönhette azóta is példátlan népszerűségét. Több mint két évtizeden át játszott az élvonalban. A válogatottban is 21 évig szerepelt. A 38. életévében járt, amikor utoljára lépett pályára címeres mezben. Ennek alapján „Slózi” a válogatott játékosok több mint félezres seregének „korelnöke”. Legnagyobb sikerét 1911. október 29-én, a Svájc elleni mérkőzésen (9:0) aratta. Ekkor hat góllal „örvendeztette meg” a vendégeket. 1912-ben a cári Oroszország csapata ellen (12:0) öt gólt ért el. További három mérkőzésen (1909. Ausztria 4:3, 1911. Franciaország 3:0 és 1912. Németország 3:1) három-három góllal gyarapította gazdag „termését”. Tovább olvasom
RÉGEN VOLT…
Slózi, mint „TellVilmos” . . .
Az ifjú Schlosser Imréről sokan tudják, hogy mielőtt az FTC-be belépett volna, társaival naphosszat a Petőfi téren rúgta a rongylabdát.
A rendszeresen ott sétáló Podmaniczky Frigyes báró egyszer közel merészkedett a fiúk kapujához. Slózi figyelmeztette, hogy menjen kissé messzebb, mert véletlenül nekirúgják a labdát s bepiszkolják a báró kockás ruháját. A tréfás öreg báró erre Imrének azt az ajánlatott tette, hogy egyáltalán tíz lépésről el tudja-e találni?
Ferencvárosi tarka-barka
■ CSEH JÁTÉKOS AZ FTC-BEN!
„A Slavia jobbszélsőjét Medeket, aki a katonaságnál szolgál Budapestre helyezték. Medek belépett az FTC-be s vasárnap már be is mutatkozott a TTC elleni barátságos mérkőzésen. Tovább olvasom
SCHLOSSER IMRE ÉS A MAGYAR FUTBALL 35 ESZTENDEJE
1934
A futball az az ágazata a sportnak, amelynek Magyarországon és külföldön igen nagy a tömegmozgató ereje.
A nagy népszerűség révén a tömegek érdeklődése nemcsak -anyagi bevételeket jelent, amelyből bizonyos formában segélyezni lehet olyan sportágakat is, amelyek ilyen jelentős bevételre viszonylagosan csökkent érdeklődés révén nem számíthatnak, hanem a nemzetközi futballmérkőzések megrendezésével olyan diplomáciai erőforrást is rejt e sportág magában, amely kiválóan alkalmas nemzetközi kapcsolatok kiépítéseié, a külföld részéről nemzetünk iránt megnyilatkozó érdeklődés fokozására, propagandára.
Schlosser Imre volt az, aki a magyar futballsportnak a megalapozásában nemcsak azzal vett részt, hogy beállt a játékosok csatasorába, hanem azzal is, hogy a fiatal futball játékosok nevelése terén eredményes munkát végzett. Tovább olvasom
Fradista anekdoták: Payer Imre
Payer Imre
Felesleges negyedszer
Zsák Károly, minden idők legjobb magyar kapuvédője, zsenge ifjúkorában került a ,,33″ FC csapatába. A tizenhatodik életévét még nem érte el, amikor 1910-ben már védett egy FTC—, ,33″ FC mérkőzésen. Kitűnő teljesítményével a kis budai csapat 1:0-ra megverte a nagy FTC-t. Tovább olvasom
Fradista anekdoták: Schlosser Imre
A kockás báró ezüstforintjai
A történet réges-régi, meglehet, hogy a magyar labdarúgás első „sztársztorija”. 1899 nyarán esett meg a Petőfi tér — akkor — lombos fái alatt. A tízéves Schlosser Imre és pajtásai mindennapos focimeccsüket vívták, természetesen rongylasztival, fél szemmel a csőszt, a football kérlelhetetlen ellenségét figyelve. Tovább olvasom
Fradista anekdoták: Fradi őstörténet
Nagy Béla olvasóinak nem árulunk el újdonságot, akinek viszont még nem került kezébe a Fradi hűséges krónikásának valamelyik kötete, annak eláruljuk Tovább olvasom
Orth és társai – Orth – Schlosser – Zsák
Slózi a budai Fehér Sas téri polgári iskolát magánúton végezte el. Utána kinevezték segédhivatali tisztviselőnek, a városházán.
Csak a „fényes és biztos” állás után tartották meg az esküvőt, és állhatott Elza fehér fátyolban Imre mellett a Kossuth Lajos utcai Streliczky fényképész lencséje elé.
Elza és a futball töltötte be ettől kezdve az egész életét. Az ifjú Schlosserné igazi „futball-feleségként” intézte a család ügyeit. A fiatalasszony büszke volt a férjére. Fényképét barátnőinek sűrűn mutogatta :
- Ez a férjem … A Slózi. .. Tudod, milyen gyönyörű görbe lába van!
A Schlosser-féle görbe láb egyszeribe stílszerűvé vált. A gyerekek utánozták a járását. Sokszor úgy tűnt, mintha csupa angolkóros, hajlott lábú gyerek rúgná a grundokon a labdát.
Az FTC és a válogatott csapat mérkőzéseire sokan Schlosser játéka miatt mentek ki. A régi idők pesti, különösen Franzstadti -ferencvárosi – polgárai előtt valóságos nemzeti hősnek számított.
Mesterhármasok, avagy a hét mesterlövész
Mesteremberek a szakma legjobbjai.
Sokan rendelkeznek mesterlevéllel, de sokan köztük bár nem tudják papírral igazolni, hogy a szakma legjobbjai, de teljesítményük, a végzett munkájuk után váltak mesterekké. Magát a mester szót számos egyéb összefüggésben is használjuk, de mindenhol elismerést és rangot jelent. Még John Sturges legendás filmjében a „Hét mesterlövészben” is a pisztolyok kezelőinek nagyjai szövetkeznek arra, hogy megvédjék a banditáktól a védtelen falut. Említhettem volna Kurosawa „Hét szamuráj” című remekművét is, de mivel végül is egy focival foglalkozó oldal vagyunk, a mesterlövész szó meg nem csak a cowboyokra vonatkozik, hanem a foci mestereire is. Tovább olvasom
Pelé a legjobb góllövő, Puskás a harmadik, Schlosser a hatodik
Schlosser Imre
A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS ma kiadott örökranglistája szerint Pelé minden idők legeredményesebb élvonalbeli góllövője, megelőzve Josef Bicant és Puskás Ferencet. A legjobb tíz között az Aranycsapat legendája mellett Schlosser Imre és Zsengellér Gyula kapott helyet a magyarok közül. Tovább olvasom
Részletek: Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán 1906-1956; 21.rész – Labdarugó pályafutásom egyes állomásai – régi lapszemelvények tükrében
Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán
1906 – 1956
SPORT LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ
1957
1.rész – A rongylabda; 2.rész - A grund; 3.rész – Az első bőr Tovább olvasom
Részletek: Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán 1906-1956; 20.rész – Újból a pályán – mint játékvezető
Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán
1906 – 1956
SPORT LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ
1957 Tovább olvasom
Részletek: Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán 1906-1956; 19.rész – A századik magyar-osztrák mérkőzésen
Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán
1906 – 1956
SPORT LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ
1957
1.rész – A rongylabda; 2.rész - A grund; 3.rész – Az első bőr
4.rész – Az első egyesületem; 5.rész – Az FTC-ben; 6.rész – Válogatott lettem
7.rész – A közönség kedvence; 8.rész – Külföldön; 9.rész – Huszonötödik válogatottságom
10.rész – A stockholmi olipián; 11.rész – Zöld-fehérből kék-fehérbe; 12.rész – Ötvenedik válogatott szereplésem
13.rész – Az MTK-ban; 14.rész – Edzői működésem itthon és külföldön; 15.rész – Ismét a futballpályán
16.rész – Újra itthon; 17.rész - Hetvenötödik válogatottságom; 18.rész - A búcsúfellépés Tovább olvasom
Részletek: Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán 1906-1956; 18.rész – A búcsúfellépés
Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán
1906 – 1956
SPORT LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ
1957
1.rész – A rongylabda; 2.rész - A grund; 3.rész – Az első bőr
4.rész – Az első egyesületem; 5.rész – Az FTC-ben; 6.rész – Válogatott lettem
7.rész – A közönség kedvence; 8.rész – Külföldön; 9.rész – Huszonötödik válogatottságom
10.rész – A stockholmi olipián; 11.rész – Zöld-fehérből kék-fehérbe; 12.rész – Ötvenedik válogatott szereplésem
13.rész – Az MTK-ban; 14.rész – Edzői működésem itthon és külföldön; 15.rész – Ismét a futballpályán
16.rész – Újra itthon; - 17.rész - Hetvenötödik válogatottságom Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK