Simon Tibor
Simon Tibor
1965. szeptember elsején született a Ferencváros válogatott védője.
A játékot édesapjától sajátította el, aki korábban űzte a sportágat, majd edzősködött is.
” – Hatan voltunk testvérek, öt fiú, és mind az öten fociztunk – kezdte id. Simon Tibor. Zsámbékon kezdtem, aztán az Újpesti Dózsában folytattam, utána mentem az Egyetértéshez, Egressy Csöpi bácsihoz, később pedig edzősködtem. Tibi mindenhova jött velem, szinte a futballpályán nőtt fel… Már amikor nagyobbacska lett, betettem Perbálon az ifi kettőbe, aztán az ifi egybe.
Tizennégy éves volt, törékenynek látszott ezért hamar megszerették, befogadták a többiek… Tovább olvasom
Kivégzés
Ezen az áprilisi szerda reggelen -2002.04.23.-án- minden más volt, más lett, mint addig.
Ezen a napon – és sok egymást követő napon – másként indultunk el otthonról, végeztük a munkánkat, tértünk haza.
Ezen a napon – és még sok következő napon – döbbenten néztünk egymásra az utcákon, a metróban, a buszokon, a villamosokon, döbbenten köszöntöttük kollégáinkat, ismerőseinket.
Mert meghalt „a Simi”. Tovább olvasom
Őszi séta a Farkasréti Temetőben
Két hét múlva halottak napja.
Ezt megelőzve egy kis sétát tetűnk a farkasréti temetőben ahol oly sok nagy sikert elért
ferencvárosi sportoló, labdarúgó és vezető nyugszik.
Felkerestük: Simon Tibor, Pusztai László, Nagy Béla –a krónikás-,Háda József, Kispéter Mihály, Dr. Csanádi Árpád, Zsiborás Gábor, és Toldi Géza nyugvóhelyét.
Szomorú szívvel láttuk, hogy –néhány szépen gondozott sírtól eltekintve—bizony elhanyagoltak, alig látogatottak. Az a sok öröm, melyet életükben nekünk –családnak, barátoknak, szurkolóknak- szereztek arra kötelez –kötelezne –hogy közeli, távoli nyugvóhelyeiket jobban őrizzük.
A legelszomorítóbb Toldi Géza síremléke volt ahonnan még a márványt is ellopták. Tovább olvasom
SIMI
Egykori játékostársam és barátom, Simon Tibor személyében olyan egyéniséget vesztettünk el az a tragikus áprilisi napon, aki nagyon sokat tett a kilencvenes évek sikeres Ferencvárosért és a magyar futballért. És még sokkal többet tehetett volna a jövő labdarúgásának felemelkedéséért…
Simi karizmatikus figura volt. Fanatizmusával összetartotta a csapatot, ha kellett, vért izzadt a sikerért, és ha a helyzet úgy diktálta, jó értelemben vett védelmet nyújtott nekünk, a társainak, a pályán.
Felkarolta a csapat fiatal játékosait, mindent megtett azért, hogy beleverje a fejükbe, mit jelent a szó, „Ferencváros”, és mit a klub címerében a három E-betű. Elmagyarázta nekik, a pálya szentély, ahol nem elég csupán fellépni, tenni is kell, hogy vastaps legyen a köszönet a produkcióért. Tovább olvasom
Zöld-fehér vér
Tibi! Neee! A kiáltás Simon Tibornak szólt. Ez év márciusát írtuk, hosszú hetek utánjárása után úgy tűnt, végre interjúvégre lehet kapni a középpályást, aki az egyik edzésnap végén, az Üllői úti pályán, a Springer-szobor árnyékában már éppen az első válaszra nyitotta a száját, amikor Gál László, a Fradi labdarúgó-szakosztályának technikai igazgatója megakadályozta, hogy egy hangot is kiejtsen.
A csapattagok izzadságtól lucskosan szállingóztak vissza az öltözőbe, s a férjére váró Dragonernéra és a néhány héttel korábban született gyermekére mosolyogtak, ám az élet egy pillanatra megállt, amikor Gál kiáltása után Simon sajnálkozva széttárta a karját: rajta nem múlt, de igazán. Pedig már csak az ő interjúja hiányzott, hogy teljes legyen a kötet. Azaz így nem teljesen igaz az állítás. Akkor és most is hiányzott, hiányzik a vezetőedző, Nyilasi Tibor nyilatkozata. Tovább olvasom
Simon Tibire emlékeztek
A Nyolc évvel ezelőtt, 2002 április 23-án, tragikus körülmények között elhunyt csupaszív ferencvárosi játékosra, Simon Tiborra emlékeztek Tovább olvasom
2002.IX.7. Simon serleg, Matáv-Sopron – Ferencváros: 1-1
A válogatott játékosaink nélkül felálló csapatunk 1-1-es döntetlent ért el Sopronban a Simon Tibor-emlékmérkőzésen. A meccs bevételét Simon Tibor sírkövének elkészítésére fordítják. Tovább olvasom
2002.IV.24. Ferencváros – Győri ETO: 4-0
Csapatunk 4-0-ra nyert a Győri ETO ellen, de az eredmény ezúttal másodlagos volt. A mérkőzés kizárólag a kedden késő este elhunyt Simon Tiborról szólt. Játékosaink érte játszottak, emlékének ajánlották a gólokat. Tovább olvasom
Félárbócon a zöld-fehér zászló
Ma hajnal óta félárbócon lobog az FTC-stadionban a zöld-fehér zászló. Klubunk és csapatunk zászlaja mellett ott lengeti a szél a fekete gyászlobogót. Simon Tibor tegnap késő esti halála óta egyre több gyertyát gyújtanak a szurkolók a klubház előtt, és szinte özönlenek a gyászolók részvétmegnyilvánulásai. Tovább olvasom
1996.VII.31. MK, Péteri – Ferencváros 0:6
Két csoportban befejeződtek a mérkőzések a labdarúgó Samsung Magyar Kupában. Tovább olvasom
A 25. arany
Emlékképek a múltból és a jelenből. Az Új Magyarország különszáma. Tovább olvasom
1994.VIII.3. Szuperkupa, Vác – Ferencváros 1:2
Gyenge első félidő után a második félidőben egy-két szép akció és a gólok feledtették a csapatok szürke teljesítményét. Összességében az aktívabb Ferencváros megérdemelten szerezte meg a győzelmet és nyerte el immáron másodszor a Szuper Kupát.
Tovább olvasom
1993.VI.5. Vác – Ferencváros 1:3
A Vác játéka nagy csalódást okozott. A nagy tét alaposan rányomta bélyegét a hazaiak teljesítményére. Amig a Ferencváros nyugodtan, felszabadultan, tetszetősen játszott, Bánfiék enerváltan futballoztak. Talán a nagy meleg miatt…? Tény: a zöld fehérek ismét jó formába lendültek. Elképzelhető, lesz még esélyük a bajnoki cím megszerzésére. Teljesítményük mindenképpen biztató a Magyar Kupa döntő junius 23-i visszavágójára, amikor a Haladással küzdenek meg ujra.
Tovább olvasom
1993.III.16. MK, Pécsi MSC – Ferencváros 0:2
Harmadszorra lejátszották a PMSC Fordan – Ferencváros kupamérkőzést. Tovább olvasom
1992.X.7. Ferencváros – Diósgyőr 3:1
A szimpatikus diósgyőrieknek fejet kellett hajtaniuk a nagyobb tudás előtt, de ha teljes létszámban is olyan bátran játszottak volna, mint emberhátrányban, akkor esetleg kellemetlen perceket szerezhettek volna a zöld-fehéreknek. Tovább olvasom
Simon Tibor, az üzletvezető
Simon Tibor a Ferencváros védőjátékosa szinte egyik napról a másikra besétált az NB I-be. Nem volt mögötte szépreményű serdülő és ifikor, nem tartották kiugró tehetségnek, egy ideig úgy tűnt, egy azok közül a srácok közül, akik legfeljebb valamelyik kiscsapatnál ragadnak majd meg. Pasaréti úti gyerekként a Pénzügyőrben kezdett focizni, Agárdi Ferenc tanítványaként. Később átigazolt a KSI-be, ott volt ifista és onnan került a Fradiba. Pontosabban, már nem is játszott, amikor Vincze Géza rátalált, s vitte az Üllői útra, a junior csapathoz. Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK