Szokolai László: 60
Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első “válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 283 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 149 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Tovább olvasom
Magyar Kupa beharangozó
A Szolnok elleni mérkőzéssel megkezdjük szereplésünket a Magyar Kupa 2011/12 évi kiírásában. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
A Diósgyőr látogat az Üllői útra
A két csapat 81. (az Üllői úton a 30.) bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban. Tovább olvasom
Szokolai László: Ha Törőcsik nem születik meg, 70-szeres válogatott vagyok
Utoljára szinte akkor hallottunk róla, amikor két éve érkezett a szörnyű hír: maglódi elküldése után Szokolai László – kómába esett. A ferencvárosi legenda életét szerencsére a lánya, s a kiérkező mentősök megmentették, ám a labdarúgástól mára eltávolodott. De vajon mi lett a korábbi balszélső sorsa, aki a Ferencvárosban 167 meccsen 74 gólt, míg a Sturm Graz színeiben – jóval harminc felett, s ahogy ő mondja: elcsoszogva – 146 találkozón 116 gólt szerzett?
A korábbi 12-szeres válogatott gólvágóval a múlt pénteki (szerk: 2011. április 1.) FTC-Újpest derbi előtt beszélgettünk. Tovább olvasom
Régi Csibészek – Szokolai László

Gulyás László portréműsora. Tovább olvasom
1988.VII.30. Ferencváros – FF Malmö 0:1
Mintha csak tegnap történt volna. Tovább olvasom
Muzeális bajnoki beharangozó: 1983.III.30. Vasas – Ferencváros 3:4
Vannak mérkőzések, melyek soha nem törlődnek az ember emlékezetéből. Vannak olyan mérkőzések, melyekből csak egy gólra vagy egy varázslatos cselre emlékszünk. Mert ki tudná feledni Szenes bombagólját, Limperger esernyős csele utáni kapáslövését, Lipcsei Peti szlalomozását a dánok ellen, vagy Gera Zoli ollózós gólját a Siófok ellen? Sorolhatnám még, és biztos vagyok benne, hogy legtöbbünk emlékezetében csak úgy sorakoznak ezek a feledhetetlen pillanatok. Az idő múlásával (mely sajnos az öregedésünket is jelzi), agyunk legmélyén már annyi emlék van elraktározva, hogy muszáj egy impulzus, szükséges egy kis segítség ahhoz, hogy ezek is előjöjjenek, és mosolyt varázsolhassanak az arcunkra.
1983. március 30. Népstadion, a Vasas-Ferencváros mérkőzés 90. perce. Az eredményjelző már szinte teljesen betelt a góllövőkkel. 3:3 az állás Tovább olvasom
Muzeális bajnoki beharangozó: 1983.III.19. Ferencváros – Diósgyőr 4:0
Szeretem a nyolcvanas éveket. Azok, akik a felnőtté válásukat ezekben az években „követték” el, valószínűleg ők is így vannak ezzel. Békés időszak volt, ahol a kommunista diktatúra elég nagyot engedett a nadrágszíjon. Egyre több „maszek” engedélyt adtak ki és lehetővé tették a gazdasági munkaközösségek megalakulását (GMK), mely egy furcsa keveréke volt a szocialista brigád és a magánvállalkozás egyesülésének. Tovább olvasom
1983.III.5. Ferencváros – ZTE 2:2
Külön fejezetet érdemel a ZTE játéka a Népstadionban. Rónai István és Madár Gábor, a ZTE szakvezető párosa jól felkészítette az egerszegi társaságot a Ferencváros várható rohamaira. Alaposan megszervezték védekező játékukat a zalaegerszegiek, a középpályán is sokan, valamint nagyon harcosan küzdöttek, és ha olykor szabálytalanságok árán is, de si-került lefékezniük a ferencvárosi akciókat. Tudatosan, bátran, hatalmas lelkesedéssel küzdöttek, és a mérkőzést az tette nagyon izgalmassá, hogy a Ferencváros is óriási lelkesedéssel játszott. Divinyi játékvezetőnek roppant nehéz dolga volt, ahhoz képest viszont becsülettel helytállt, és végeredményben jól tette, hogy nem nyúlt a sokak által követelt kiállítás eszközéhez. Igaz, a ZTE időnként tisztátlanul játszott, labdarúgói sokszor csak túl keményen tudták megállítani vetélytársukat, de nem akadt feltűnően durva játékos, vagy kirívóan durva belemenés, amiért kiállítás járhatott volna. Négy ember, aki sárga lapot kapott, megérdemelte. Tovább olvasom
1982.XI.26. Tatabánya – Ferencváros 3:2
Nem könnyű az edzők élete, főleg azért, mert sikerük vagy esetleges balsorsuk nem kizárólag szakértelmük függvénye.
Itt van például Novák Dezső esete, aki feltűnően jó dunaújvárosi működés után tért vissza az Üllői útra, ahol már az első évben sikerült csapatával a bajnokságot megnyernie. Azóta még meg is erősödött a Ferencváros néhány poszton, mégsem szerepel úgy a gárda, ahogy a szurkolók és a vezetők joggal elvárják tőle.
Most vasárnap is nélkülöznie kellett jó néhány védőjátékosát a szakvezetőnek, mert Szántó katonáskodik, Jancsika és Takács makacs sérüléssel bajlódik, és a nemrégen igazolt Dózsa sem teljes értékű harcos. Tovább olvasom
1982.X.30. PMSC – Ferencváros 4:2
Sokan úgy gondolták Pécsett, hogy a PMSC-Ferencváros találkozón az elmúlt hetek kudarcai miatt mindkét csapat elfogadhatónak tartja majd a döntetlent. Szerencsére nem így történt, végig érdekes mérkőzésen -különösen a találkozó utolsó szakasza volt az – a pécsiek legyőzték az esélyesebb Ferencvárost. A hazai csapat 4 góllal terhelte meg a zöld-fehérek kapuját, és ebből a leglátványosabb az első, Toma gólja volt, aki 28 méterről talált a hálóba. (Képünkön Katzirz üti el a labdát Szokolal és Szabadi elől. PMSC—FTC 1-2. Arató László felvétele) Tovább olvasom
1982.X.20. UEFA, Ferencváros – FC Zürich 1:1
Nem ment a Ferencvárosnak a játék a Népstadionban az előzőleg egy kicsit lebecsült FC Zürich ellen, pedig ha vették volna a fáradságot az illetékesek bővebb tájékozódásra, kiderült volna, hogy a zürichiek már évek óta, szinte kivétel nélkül jól szerepelnek a nemzetközi kupákban, nemegyszer okoztak meglepetéseket. Tovább olvasom
1982.X.15. Ferencváros – DMVSC 4:0
— Láttam az elmúlt hétvégén az FC Zürich együttesét Winterthurban — mondta Novák Dezső, a Ferencváros vezetőedzője a DMVSC-vel esedékes mérkőzést megelőző percekben. — Tapasztalataim alapján nyugodtan állíthatom, hogy szerdai ellenfelünk játékereje meg sem közelíti a Bilbaóét A mai mérkőzésen olyan gólratörő, támadó hadrenddel próbálkozunk, amelyik — ha beválik — már szerdán eldönti a továbbjutást. Több támadójátékossal lépünk pályára: Szokolai a beállós helyéről indul majd előre. Judik marad ki a megszokott gárdából. Középpályásaink hetek óta jó formában vannak, s a csatárokkal is elégedett vagyok. Remélem, nem csalódom ebben a felállásban. Ha mégis, menet közben visszatérünk a négyhátvédes játékhoz.
A mérkőzés részben igazolta csak Novák Dezső elképzelését. Szokolai jól oldotta meg feladatát: védőmunkája kielégítő volt, s a befejezéshez is mindig időben odaért. Átlövései szinte állandó veszélyt jelenteitek Szűcs kapujára, amit gólja mellett két bravúros védés, illetve az azotkat követő szögletrúgások is jeleztek. A középpályán Ebedli és Pogány kiemelkedően játszott, Nyilasi inkább a hátsó fertályon, védőként tűnt ki. Tovább olvasom






























HOZZÁSZÓLÁSOK