Páncsicstól Bajzátig – a huszonöt 10-es listája
A Nemzeti Sport (Népsport) az 1968-as bajnoki idény óta osztályozza a magyar labdarúgók első osztályú bajnokikon nyújtott teljesítményét 1-től 10-ig (az ötvenes években, sőt jóval korábban is osztályozott már, de más rendszerben). Azóta Bajzát Péter a huszonötödik, aki kiérdemelte a legmagasabb kalkulust.
Első alkalommal Páncsics Miklós, a Ferencváros kitűnő középhátvédje kapott tízest – négy évvel az új osztályzási szisztéma bevezetése után. Az 1972. április 15-én, a 21. fordulóban játszott Ú. Dózsa–FTC mérkőzés ugyan Szőke István és Branikovits László találatával dőlt el 2–0-ra a vendégek javára, és a ferencvárosiak kapusa, a Géczi Istvánt helyettesítő Vörös Béla lehúzta a rolót, mégsem ők lettek a meccs hősei.
Hanem Páncsics, aki a Képes Sport szerint korlátlan úr volt a pályán. Tovább olvasom
Zsiborás Gábor
Csupa kéz, csupa láb kis fickó volt. Noha nagyon szeretett csatárkodni, nem veszélyeztette sem a válogatott, de még csak a Ferencváros támadóinak helyét sem a csapatban. Egyszer Rózsa Lajos, azt mondta Gábornak. “- Látnád magad Gábor milyen esetlenül nyargalsz a pályán, kérés nélkül a kapuba somfordálnál.” A nyurga kölyök megfogadta mestere tanácsát és beállt a kapuba. Az ifiknél, Vincze Géza kezei alatt már nem ellenkezett, őrizte a kalitkát. Tovább olvasom
Zsiborás Gáborra emlékezünk
1993. szeptember 1. Az a nap is úgy indult a Zsiborás családban, ahogy szokott. Reggeli kapkodás, majd irány az iskola ahová a három gyermekét Gábor kísérte el. Majd rohanás az edzésre, de ez a sietségbe most feszült izgalom is párosult. 35 évesen Verebes József ismét meghívta a válogatottba. Oda, ahová képességei alapján törzshelyének kellett volna válnia, de ehelyett csak epizódszerepeket kapott. Pedig elég fiatalon, 22 évesen húzhatta magára a válogatott mezt, 1979. október 17-én, de a bemutatkozást már csak három mérkőzés követte. 1993-ban, 35 évesen mégsem a méltatlanul mellőzött szerepét húzta magára, hanem tisztelettel elfogadta a felkérést és izgatottan indult az Üllői út 129. irányába.
Hol vagytok, ti régi játszótársak….?
Van abban valami szívszorító, amikor fiatal emberek idő előtt hagyják el ezt a furcsa világot… Tovább olvasom
Őszi séta a Farkasréti Temetőben
Két hét múlva halottak napja.
Ezt megelőzve egy kis sétát tetűnk a farkasréti temetőben ahol oly sok nagy sikert elért
ferencvárosi sportoló, labdarúgó és vezető nyugszik.
Felkerestük: Simon Tibor, Pusztai László, Nagy Béla –a krónikás-,Háda József, Kispéter Mihály, Dr. Csanádi Árpád, Zsiborás Gábor, és Toldi Géza nyugvóhelyét.
Szomorú szívvel láttuk, hogy –néhány szépen gondozott sírtól eltekintve—bizony elhanyagoltak, alig látogatottak. Az a sok öröm, melyet életükben nekünk –családnak, barátoknak, szurkolóknak- szereztek arra kötelez –kötelezne –hogy közeli, távoli nyugvóhelyeiket jobban őrizzük.
A legelszomorítóbb Toldi Géza síremléke volt ahonnan még a márványt is ellopták. Tovább olvasom
Mindhalálig a kapuban – Zsiborás Gábor
In Memoriam Zsiborás Gábor
Előszó
Élt 36 évet. Iszonyúan szűkre szabott idő. Ha még egyszer ugyanennyit lett volna köztünk, azt mondja rá a köznyelv: élhetett volna még…
Zsiborás Gábor tragédiája azért is megrázta a futballszurkolókat, a labdarúgó-társadalmat, de a sportban járatlan embereket is, mert három ikergyermeket hagyott árván, azon a pályán vesztette el az eszméletét, amelyiken tizenkét éven át oly sokszor ünnepelte őt a Fradi-közönség. Tovább olvasom
Kakas és Zsiborás versengése az 1-es mezért
Az alábbi riport 1982 őszén készült, mely egy fiatal Fradista féltett albumából került elő 27 évvel később. Tovább olvasom
Toldi vándordíjasaink
Toldi Géza 1973-ban ezt mondta:
- Szeretnék egy olyan vándordíjat felajánlani, amelyet minden évben az FTC legjobb formában lévő labdarúgója kap kiemelkedő teljesítményéért.
Az elgondolást tett követte, s az 1973/74 évi bajnoki szezontól megkezdődött a trófea vándorlása. Az egyetlen probléma magával a vándordíjjal volt. Toldi Géza sehol sem kapott elképzelésének megfelelő serleget, Így Bálint László az első védő ideiglenesen “csak” egy fémlabdát kapott. Toldi Géza ünnepélyes keretek között az FTC – Telstar mérkőzés előtt adta át. Ez volt egyben az új FTC stadionban csapatunk első nemzetközi mérkőzése. Toldi később Spanyolországban egy ízléses, dekoratív trófeát talált, amelyből vásárolt egy nagyobbat és néhány kicsit. A nagyot azzal a céllal, hogy ez lesz állandó vándordíj, a kicsit pedig a játékos végleg megkapja. Tovább olvasom
Zsiborás Gabi és a Fradi-szív
Részlet: Nagy Béla – FRADI FUTBALLKÖNYV (1985)
Zsiborás
1984-ben az FTC-PMSC mérkőzés utolsó percében nem mindennapos esemény történt. A Fradi szögletrúgáshoz jutott, s amíg ehhez készülődtek a játékosok, Zsiborás óriási vágtával közeledett az ellenfél kapujához! A nézők döbbenten nézték a szokatlan eseményt.
- Felnéztem az órára és láttam, hogy az utolsó perchez érkeztünk.
Borzasztó volt a tehetetlenség érzése, és szinte ösztönösen elindultam az ellenfél kapuja elé. Hátha nekem sikerül az, amit társaimnak a 90 perc során nem sikerült megvalósítani. Nagy vágtám végén jó pozícióban kaptam a labdát, s bizony, ha a közelben levő játékvezető mozdulata nem zavar meg, talán jobban eltalálom a labdát. .. Mindenesetre megpróbáltam … Serdülő koromban egyébként sokáig csatárt játszottam, és csak edzőm tanácsára vonultam hátra a kapuba. Az edzőm akkor is Vincze Géza volt …
1993.IX.11. MTK – Ferencváros 1:1
“Győzni kell, ez nem lehet vitás, mert minden lövést megfog Zsiborás”. Tovább olvasom
1989.VIII.12. Ferencváros – MTK-VM 4:0
A nyitóforduló legnagyobb érdeklődéssel várt erőpróbája az Üllői úti örökrangadó. Tovább olvasom





















HOZZÁSZÓLÁSOK